Kiküldetés - fejlődés az alkalmazottnak, fejfájás a könyvelőknek?

A globális eredményekhez képest jelentős régiós sajátosságokra mutatott rá a Deloitte Zrt. friss, munkavállalói mobilitást vizsgáló felmérése. A magyarországi vállalkozások és külföldre kirendelt alkalmazottaik viszonyát, valamint a kiküldetések kapcsán felmerülő nehézségeket és lehetőségeket vizsgálta.
Lajkó Éva, 2012. március 7. szerda, 17:11
Fotó: Napi.hu

A felmérés nem a magyarok általános mobilitási hajlandóságát, annak változásait vizsgálta, kizárólag a munkahelyi kiküldetés során megvalósuló külföldi munkavégzés során felmerülő kérdéseket, lehetőségeket és nehézségeket. Tipikusan a magyarországi leányvállalattal rendelkező nemzetközi cégek mozgatják munkavállalóikat a cég globális hálózatán belül.

Az alkalmazottaknak lehetőségük van kipróbálni magukat akár az anyacég központjában, akár egy európai vagy Európán kívüli saját leányvállalatnál. A lehetőséggel nem mindenki él, és van olyan is, akinek egy idő után elege lesz a "megtiszteltetésből". Olyan alkalmazott is van, aki a szakmai fejlődés reményében egymás után több külföldi kiküldetésre is vállalkozik.

Magyarországon új jelenség a szakemberek globális mobilitása

A Deloitte "Strategic Moves" felmérése szerint az emberi erőforrás globális mobilitása a nemzetközi piacok összetettsége miatt a következő 3-5 évben egyre fontosabb lesz. A nemzetközi felmérésben vizsgált vállalatok csaknem 40 százaléka érzi úgy, hogy globális mobilitási programja jelentős, vagy radikális fejlesztésre szorul. További 36 százalékuk szerint programjuk nem megfelelő, és lehetne mit javítani rajta, nyilatkozta Ágoston Katalin, a Deloitte Zrt. adóosztályának szenior menedzsere.

A felmérésében megkérdezett magyarországi vállalatok 95 százaléka szerint a cég vezetése támogatja a külföldre irányuló kiküldetéseket, ám csupán 57 százalékuk szerint növekszik majd ténylegesen a kiküldetések száma a következő időszakban, szemben a nemzetközi kutatás 75 százalékos eredményével.

Magyarországon a tendencia több ponton is eltér a nemzetközi megállapításoktól. Nemzetközi szinten a cégek egyre inkább első számú stratégiai üzleti kérdésnek tekintik a feltörekvő ázsiai vagy dél-amerikai piacokat, a Magyarországon működő nemzetközi vállalatoknál viszont inkább az anyacégnél való tapasztalatszerzés dominál. Így a Magyarországról kiküldöttek nagy része (91 százalék) Európán belül mozog, ahol mindössze 19 százalékot tesznek ki az európai, de nem EU-tag célországok.

A tapasztalatok szerint a Magyarországról induló munkavállalók átlagosan 1,5-3 évig vannak kiküldetésben, de viszonylag gyakori a rövid, 3-6 hónapos tanulmányi célú kiküldetés is.

A megkérdezett vállalatok 95 százaléka dokumentálja valamilyen formában a kiküldetést, de csak alig több mint 60 százalékuk rögzít minden részletet teljes körűen, ami az egyre részletesebbé váló szabályozás miatt mindenképpen nagyobb odafigyelést érdemlő terület.

Nehéz a megfelelő juttatási csomag összeállítása

A hazai felmérés szerint a cégek számára a bérszámfejtés, az adózási és társadalombiztosítási kérdések kezelése okozza a legnagyobb gondot a kiküldetések során. A vállalatok 59 százaléka készpénzt és természetbeni juttatást is nyújt kiküldött alkalmazottainak, de további 38 százalékuk is biztosítja az alapfizetésen felül a többletjuttatások valamelyikét. A tapasztalatok szerint általában a készpénz többletjuttatás jellemző, míg a természetbeni juttatások közül a lakhatási támogatás, és a kiküldöttel együtt költöző gyermekek iskoláztatásának támogatása fordul elő leggyakrabban.

Lecsap a NAV, ha szabálytalanságot gyanít

Általánosságban az a jellemző, hogy minél bonyolultabb a cég kiküldetési és juttatási struktúrája, annál nehezebb és összetettebb feladatot jelent a hazai rendszerben az ezzel kapcsolatos adózási teendők kezelése - áll felmérésben. A kiküldetéssel kapcsolatos feladatok folyamatos odafigyelést igényelnek, nem elegendő tehát az, ha a vállalkozás csupán az év végi határidőkhöz közeledve kezd el foglalkozni a problémákkal, mert ezeket ilyenkor már jóval nehezebb megoldani.

A Magyarországról kiküldött munkavállalók száma csak az elmúlt években indult dinamikus fejlődésnek, ezzel párhuzamosan fejlődött a kiküldetések jogszabályi és ellenőrzési háttere is. Az adóhatósági vizsgálatok az elmúlt évben e téren jelentősen szigorodtak, a hatóság a megfelelő dokumentáció hiányában nem veszi bizonyítottnak, hogy valóban kiküldetéshez kapcsolódó költségekről van szó a munkavállaló esetében. A havi rendszerű bevallásoknál, az adóelőleg levonásakor is körültekintéssel kell eljárni kiküldetések esetén, mivel az adó- és járulékszabályozás is eltérően képezi le a kiküldetés miatt esetleg a magyar adózás alól kieső jövedelmet.

Helycserés támadások a Telenornál
A Deloitte felméréséről szóló közlemény nem tért ki arra, hogy mit tudnak kezdeni a külföldi tapasztalatszerző kiküldetésről visszatérő munkatárssal, ha a helyettesítésére felvett vagy előléptetett kolléga is kiválónak bizonyult közben. Az egyik megoldás, hogy az addig itthon dolgozó munkavállaló kap külföldi kiküldetést, az új tudást felhalmozott visszatérő kolléga pedig ismét hazai pozíciót foglal el, hogy ismereteit Magyarországon is hasznosíthassa.

Az egyik nemzetközi piacon is aktív hazai cég, a Telenor gyakorlatában nem ismeretlen a jelenség. Huszlicska József a Pannonnál műszaki vezérigazgató-helyettes volt,  majd  Ukrajnában töltött két évet a Telenor Kyivstar GSM nevű leányvállalatánál, majd stratégiai vezérigazgatói helyettesként tért vissza. A hazai műszaki vezérigazgató-helyettesi posztot időközben korábbi helyettese, Koller György töltötte be Budapesten, ő azonban a cég pakisztáni leányvállalatánál folytatta 2011 márciusától, így ismét Huszlicska foglalhatta el korábbi munkakörét Törökbálinton. Egészen mostanáig, amikor bejelentették, március 19-től a norvég anyacég partnerkapcsolat-fejlesztési elnökhelyetteseként folytatja pályafutását a Telenor Csoportnál, Norvégiában.

HOZZÁSZÓLÁSOK