Az érdeklődés erősödésének egyik oka, hogy megfelelő helyet keresnek dollárban felhalmozódott készpénztartalékaik befektetésére, mielőtt az amerikai valuta az USA kedvezőtlen költségvetési helyzete miatt tovább veszít értékéből.
Az elmúlt években a kínai cégek elsősorban Közép-Ázsiában és Afrikában terjeszkedtek, ahol igyekeztek ellenőrzést szerezni az óriási ütemben fejlődő gazdaság táplálásához szükséges olaj-, gáz- és nyersanyagforrások felett. Ez a folyamat nagyjából lezárult, ezért most a politikailag stabilabb Kelet-Közép-Európa felé fordultak - mondja Kely Brown, a londoni Chatham House kutatóintézet vezető elemzője.
Emellett arra is ráéreztek, hogy a válság nyomán a nyugati befektetőknek szűkösek a forrásaik, miközben nekik bőven van pénzük, s ez esélyt nyújt arra, hogy növeljék részesedésüket a régió tőkepiacán.
Csábító lehet az is, hogy a gyenge imázsú Made in China feliratot Made in EU-ra cserélhetik egyre jobb minőségű termékeiken, végül lehet némi politikai háttere is a folyamatnak: a kínai cégek megtelepedése csökkenti a térség országainak függését az EU-tól, miközben növeli Peking befolyását.
Bulgáriában a Great Wall autógyártó épít összeszerelő-üzemet, Csehországban az Optimis B-Trade vállalat kötött szerződést napelemek vásárlásáról, Lengyelországban a 2012-es foci-Eb-hez kötődő útépítésekbe kapcsolódtak be kínai cégek, Moldovában egymilliárd dolláros pekingi kormánytámogatással épít utakat a Covec, Kína legnagyobb építőipari vállalata.
A terjeszkedést csak az fékezi, hogy az ázsiai ország cégei viszonylag kevés tapasztalattal rendelkeznek a külföldi befektetések terén. Ezért alacsony a projektjeik jövedelmezősége és könnyen elveszhetnek az régió országainak közhivatalaira jellemző túltengő bürokráciában és korrupcióban.