A tavaly novemberben bejelentett 50 százalékos bértámogatást biztosító program eddig főképp a turisztikai és vendéglátóipari cégeket érintette, ezt a rendszert fogják kiterjeszteni minden olyan vállalkozásra - például ruházati és iparcikk kereskedőkre -, amelyeknek a március 8-án életbe lépő szigorú korlátozások miatt be kell zárniuk.

A bértámogatás adó-és járulékköteles, vagyis az érintett munkavállalók a korábbi bruttó bérük felének a nettósított összegét kaphatják végül kézhez. A támogatás összege azonban nem haladhatja meg a minimálbér 150 százalékát.

QP | Quality Placement

Az EU-s országokban bevezetett bértámogatások a magyarnál jellemzően magasabbak: a kieső fizetések 70-100 százalékát térítik meg, egyes államoktól eltérően. Nem véletlen, hogy a Magyar Vendéglátók Ipartestülete több más szakmai szövetséggel közösen azzal a kérelemmel kereste meg a kormányzatot, hogy a bértámogatást emeljék meg a kieső fizetések 75 százalékra.

Ez talán egy minimumkövetelés lehet az olyan vállalkozások részéről, ahol a munkabérek további 50 százalékát úgy kell kitermelni, hogy az árbevétel a nulla felé konvergál. Ráadásul a bérköltségeken felül számos egyéb kötelezettség van - például bérleti díjak fizetése, ingatlanok és eszközök fenntartási költsége, biztosítási díj stb. - amelyet forgalom nélkül kiegyenlíteni súlyos kihívás lehet a kkv-k számára.

Számos európai országban ezt a terhet veszi le az állam a cégek válláról a fenntartást segítő támogatásokkal.

Nyugaton látványosan eltérő a gazdasági kultúra

Hollandiában a tüntető vendéglátósok érdekvédelmi szövetsége beperelte az államot a járvány miatt elrendelt, az ágazatnak komoly károkat okozó korlátozások, és az elégtelennek ítélt kormányzati támogatás miatt. Tették mindezt amellett, hogy a kieső bérek legfeljebb 80 százalékát megtérítő bértámogatási program mellett a korlátozásokban érintett kkv-k állandó költségeit a kormányzat kiegyenlíti.

A járványhelyzet által sújtott összes iparágban, a 250 főnél kevesebb embert foglalkoztató vállalkozások költségeinek támogatására 3 havonta maximum 90 ezer euró (jelenleg több mint 32 millió forint) igényelhető. Feltétel, hogy a vállalkozás árbevételtől független, fix költsége (irodabérlet, karbantartás, előfizetések, stb.) legalább havi 4 ezer euró legyen, és a támogatás az összes fix költség maximum 50 százalékáig adható. Ez a juttatás is 3 hónapos ciklusokban, legfeljebb 3 alkalommal, az első ciklusban minimum 30 százalékos árbevétel-visszaesés esetén, a következő ciklusokban már csak nagyobb árbevétel-visszaesés esetén lesz igényelhető.

Ezen felül extra támogatásokat is bevezettek Hollandiában: például a vendéglátóipari vállalkozások kompenzációt kapnak az üzletek bezárása miatt fel nem használt, és gyorsan romló alapanyagok okozta veszteségeik, valamint elkezdett beruházási költségeik kompenzálására. A rendezvényipari cégek és beszállítóik az elmaradt események (fesztiválok, kiállítások és egyebek) miatt elkönyvelt komoly veszteségek miatt, átlagosan körülbelül 14 ezer eurós egyszeri támogatásban részesülhettek.

Németországban a bértámogatásokon felül egy úgynevezett "ernyőrendszert" vezettek be a cégek megsegítésére, amelynek az összköltségét tavaly 30 milliárd euróra (közel 11 ezer milliárd forint) becsülték. A program keretében a szövetségi és regionális hatóságok azokat a vállalatokat támogatják, amelyek forgalma 2020 márciusa és 2021 júniusa között legalább 30 százalékkal esett vissza 2019 azonos időszakához képest. A támogatással a bevételek által nem fedezett fix költségek 70 százalékát (mikro- és kisvállalkozások esetében 90 százalékát) fizetik ki, és vállalkozásonként legfeljebb 3 millió euró vehető igénybe.

Ausztriában pedig - a bér-és fix-költség jellegű támogatások mellett - tavaly egy nagylelkű ajánlattal állt elő az állam. A járványügyi korlátozások miatt bajba került vendéglátóipari és turisztikai vállalkozások zárva tartás miatt kieső forgalmát a kormány novemberben, a tavalyi azonos időszak bevételeinek 80 százalékáig megtérítette. A támogatás feltétele mindössze az volt, hogy a cégeknek az adott hónapra vonatkozóan meg kellett tartaniuk a munkavállalókat. A mentőcsomag költsége 1,5-2 milliárd eurót tett ki (körülbelül 3-4 Puskás Aréna árát).

Franciaországban február elején kinyitással próbáltak tiltakozni a vendéglátóipari cégek, mire a kormány az támogatások egyhavi megvonásával fenyegette meg a renitenseket. Az állami mentőöv pedig abból áll, hogy kényszerszabadságra küldött dolgozók teljes fizetésüket megkapják a hatósági zárlat idején, a korlátozások miatt érintett a vállalkozóknak pedig vagy havi 10 ezer eurós kártérítést vagy pedig a 2019-es forgalmuk 20 százalékának megfelelő összegű támogatást utalnak havonta, ez utóbbi felső határa havi 200 ezer euró.

Botladozva ugyan, de Romániában is mentőövet dobnak

A román kormány tavaly novemberben jelentette be, hogy 500 millió eurós (mintegy 180 milliárd forintos) keretösszegű, egyszeri támogatást kínáló csomaggal segíti a koronavírus miatt bajba jutott vállalkozásokat. A vendéglátóipari és turisztikai cégek a veszteség - a 2019-es és a 2020-as árbevétel közti különbség - maximum 20 százalékát kaphatják meg szubvenció formájában, melynek értéke nem haladhatja meg a 800 ezer eurót. Abban az esetben, ha egy cégnek több tevékenységi területe van, kizárólag a vendéglátóipari tevékenységből származó árbevételt veszik majd figyelembe. A program előtt egyébként aktív, célzott támogatást még nem kapott az ágazat Romániában.

A kelet-európai tempót azonban jól tükrözi, hogy a kabinet halogatja a program elindítását. A rendelet értelmében a kormánynak január végéig kellett volna kidolgoznia a támogatás alkalmazási módszertanát. Ezzel az igénylések benyújtása február végén, márciusban kezdődhetett volna, a kifizetések további hónapokat vettek volna igénybe. Az eredeti ütemtervet azonban nem tartották.

Claudiu Nasui gazdasági miniszter februárban, bejelentette, hogy módosítani szeretné a sürgősségi rendeletet. Az új jogszabály értelmében a kormánynak nem 30, hanem 60 nap állna rendelkezésére, hogy közzétegye az alkalmazási módszertant. Gyakorlatilag tehát a program indítását március végére, áprilisra tolták. A jóváhagyott kártérítési igényléseket legkésőbb 2021 végéig kell majd kifizetni.