Ilyen csoda még nem volt Hollywoodban

Bármilyen furcsa a világ filmgyártásának "fővárosában" eddig nem működött múzeum. Az Oscar-díjakat is odaítélő Amerikai Filmakadémia hamarosan pazar múzeumot avat Hollywoodban. S mivel a profi filmgyártást jórészt magyarok alapították, nem kérdés, hogy ismerős nevekkel találkozhatunk a megnyitón.
Szakonyi Péter, 2019. július 27. szombat, 20:00
Fotó: Napi.hu

A Casablanca film díszletének egy ajtaja, Ben Hur egyik tőrje, a Cápa egyetlen fennmaradt életnagyságú cápafigurája, King Kong szőrös jobbkeze és Jack Nicholson öltönye, amelyet a Kínai negyed című filmben viselt - mindez, hol másutt lenne megtalálható, mint Hollywoodban. Egyelőre egy raktárban. Viszont már nem sokáig, mert néhány hónap múlva megnyílik a földkerekség legjelentősebb filmmúzeuma.

Hol másutt nyílna, mint Los Angeles központjában. A belváros két forgalmas utcájának, a Wilshire Boulevard és a Fairfax Avenue sarkán egy réges-rég bezárt áruház kibővítésével és átépítésével jön létre a film fővárosának új intézménye. A May Company egykori áruházát a Pritzker-díjas építész, Renzo Piano álmodta újjá. A hat emeletes, pazar kupolával is kibővített épületében egy 5000 négyzetméteres kiállítóteret alakítanak ki, de e mellett könyvtár, archívum, kutatószobák, oktatást szolgáló termek, étterem, kávézó és egy 1000 személyes mozi is lesz. Ez utóbbi az egyik nagylelkű szponzor, David Geffen nevét viseli majd.

Mellette egy sor híresség és filmes cég adott jelentős összeget - közel 400 millió dollárt - a múzeum felépítéséhez. Csak néhány név a több tucat híresség közül: Shirley Temple és Wald Disney örökösei, a Dolby család és George Lucas alapítványa - ez utóbbi arra adott pénzt, hogy minden 17 éven aluli fiatal ingyen léphessen be a film szentélyébe.

Ebben az épületben kap helyet az amerikai filmakadémia teljes archívuma is. Hogy ez milyen gigantikus nagyságú, azt néhány szám igazolja: többek közt 12 millió fotó, 190 ezer film és video kópiája, 61 ezer filmplakát kerül át ide. Az új épület ad majd otthont Katherine Hepburn, Alfred Hitchcock és John Huston teljes magángyűjteményének is. Külön szekciót hoznak létre a 2500 darabból álló 3D-s filmkollekciónak, a neves díszlettervezőknek, stylistoknak és parókakészítőknek is - apropó paróka: itt lesz látható a klasszikus komédiás Harpo Marx (Botrány az operában) "pepije", amelyet minden filmben felöltött, hogy ezzel eltakarja kopaszságát.

Nem hiányozhatnak innen a világ leghíresebb filmes elismerésének, az Oscar-díjnak relikviái sem - a díjátadók videói, a leghíresebb művészek arcképei, a filmek forgatókönyvei és plakátjai, valamint az akkor használt filmes kamerák, magnetofonok eredeti példányai. A múzeum könyvtára ma "mindössze" 32 ezer kötetet tartalmaz - a sok ezer filmes magazinon kívül - de a gyűjtemény évente 1500 gondosan kiválogatott újdonsággal gyarapszik majd. Nem nehéz megjósolni, hogy az archívum és a könyvtár hamarosan kinövi az új, Saban Building néven futó épületet is.

És hol vannak a magyarok? - kérdezhetjük, teljes joggal. Nem legenda, hanem tény ugyanis, hogy Hollywoodot magyar emigránsok alapították és tették naggyá. Adolph Zukor és William Fox - akik a Paramount és a 20th Century Fox filmvállalatot alapították, Joe Pasternak, aki a Universal megszületésénél bábáskodott, Michael Curtiz, aki a Warner Bros. egyik atyja volt egyaránt kikerülhetetlen "főszereplői" voltak a nagy hollywoodi mozinak. És még nem beszéltünk a nagy alkotókról, Rózsa Miklóstól Joe Esterhasig. Hogy ők hova kerülnek a film amerikai pantheonjában, hamarosan kiderül.

HOZZÁSZÓLÁSOK