A Napi Gazdaság hétfői számának cikke

Az eurózóna központi bankja 1999 óta minden év második negyedévéét alapul véve végzi el éves és idősoros összehasonlítását 105 bank megkérdezése alapján (az utolsó két év egybevetéséhez szélesebb, 172 pénzintézetből álló mintát használnak).

A mostani felmérés első megállapítása, hogy az eurózóna pénzpiacának összforgalma harmadik éve apad, jóllehet lassuló tempóban: a 2010. második negyedévi forgalom már csak három százalékkal marad el az egy évvel korábbitól. A legnagyobb mértékű visszaesés az egynapos kamatswap (OIS), illetve a fedezetlen kölcsönök piacán tapasztalható - ezeknél 19, illetve 18 százalékos a csökkenés.

Jó hír viszont, hogy életre kelt a fedezettel nyújtott kölcsönök piaca - márpedig ez a legnagyobb szegmens -, itt a forgalom egy év alatt nyolc százalékkal bővült, nagyrészt az egynaposnál hosszabb, de egy hónapnál rövidebb lejáratú ügyletek 14 százalékos növekedésének köszönhetően (az egynapos ügyletek a fedezett kölcsönöknél nyolcszázalékos hanyatlást mutattak). A derivatívák piaca (idetartozik a már említett OIS is) általában hanyatlott - áll az ECB jelentésében -, csak a devizacsere-ügyleteké (FX swap) bővült három százalékkal.

A felmérés "hangulati" részében a megkérdezett 105 bank több mint fele vélte úgy, hogy a vizsgált időszakban a fedezetlen kölcsönök piacán rosszabbodtak a likviditási feltételek, illetve a hatékonyság. Ez sokkal jobb, mint a 2008-as helyzet, amikor 90 százalékuk számolt be romlásról, de még messze van a válság előtti állapotoktól: a 2002-2007 közötti éves felmérésekben sohasem haladta meg a 20 százalékot a nehezedő likviditási kondíciókról beszámolók aránya.

Az ECB pénzpiaci jelentése most éppen egy olyan időszakra vonatkozóan készült, amikor csúcsra járt a felfordulás - emelte ki egy a Bloomberg által megkérdezett elemző -, lehet, hogy már csak azt tükrözi, milyen rosszul mentek a dolgok akkor. (A pénzügyi rendszer napi működőképessége szempontjából kulcsfontosságú fedezetlen kölcsönök szegmensét különösen megviselte az idei május-június, amikor a görög, spanyol és egyéb adósságokkal kapcsolatos aggályok nyomán szinte befagyott a bankközi piac.)

Az azóta végbement változásokat mutatja, hogy míg június 11-én rekordösszeg, 384,3 milliárd euró volt az ECB-nél egynapos betétben, ez a jelentés közzététele előtt, szeptember 22-én csak 73 milliárd euró volt. A jegybank aggályainak továbbélését mutatja ugyanakkor, hogy a szeptember eleji kamatdöntő ülésen - ahol továbbra is rekordmélységben, egy százalékon hagyták az irányadó kamatot - meghosszabbították azt a lehetőséget, hogy a bankok fedezet mellett korlátlan likviditáshoz jussanak alapkamat terhe mellett.