A napokban az olasz bankrendszer kapcsán merült fel egy újabb válság eshetősége. Olaszország ugyanis az elmúlt időszakban az átlagosnál is komótosabban látott hozzá a bankrendszere rendbe tételéhez. Az utóbbi időben befektetők elkezdtek szabadulni a pénzintézetek kötvényeitől és részvényeitől, jelezve: nem lehet tovább halogatni a bankok mérlegeinek megtisztítását rosszhiteleiktől.

Az ügynek újabb löketet adott a napokban, hogy az Európai Központi Bank (ECB) információkat kért hat olasz nagybanktól. Ez ugyan az ECB egy rutinszerű adatszolgáltatása, piaci befektetők ez mégis úgy értelmezték, hogy az európai jegybank megelégelte a tétlenkedést, és ezzel a kockázat növekedését. A pénzügyi szektor részvényei lejtőre pedig kerültek.

Kapcsolódó

Majd kedden az olasz vezetés és az EU megállapodott abban, hogy segít az olasz bankoknak a rosszhitelek eladásában. Az Euractive szerint az olasz pénzügyminiszter, Pier Carlo Padoan az Európai Bizottság versenyjogi biztosával Margrethe Vestagerrel tartott közel öt órás egyeztetés után bejelentette: Olaszország megállapodott az EU-val egy rosszhiteleket érintő garanciaprogramról.

Az olasz bankok rosszhitel-állománya (npl - azaz azon hitelek állománya, amelyek visszafizetése a legvalószínűtlenebb) 181 milliárd euróra nőtt 2014-ben, ami a 2010-es szint több mint duplája.

Róma több mint egy éven át egyezkedett Brüsszellel a megoldásról, melynek során a rosszbank-ötletét elvetették, az ugyanis az állami támogatásokra vonatkozó uniós szabályokkal ellentétes lett volna.

Vestrager megerősítette az Euractive szerint, hogy olyan megállapodás született, ami nem minősül állami támogatásnak, miután a garanciákat piaci áron árazzák be.

A megállapodás alapján felállítandó rendszer segít az olasz bankoknak az értékpapírosításában és a rosszhiteleknek a saját mérlegükben történő, külön menedzselhető elkülönítésében. Az értékpapírosított eszközök legjobb besorolású eszközei mögött lesz állami garancia. Egy független megbízottat is kineveznek, aki a mechanizmus végrehajtásáért felel és meggyőződik arról, hogy a mechanizmus végrehajtásába nem kerül állami támogatás. A cél, hogy elkerüljenek egy újabb bankszektort érintő válságot, amely az eurózóna számára is katasztrofális hatással lehet.

Az olasz jegybank adatai szerint 2014 végén 237,5 milliárd euró értéknyi belföldi bankhitel volt a lakosság kezében. A január 1-től érvényes uniós szabályozás szerint azonban a bankoknál keletkezett veszteségeket a részvényeseknek és a nagybetéteseknek kell viselniük, mielőtt a bank bármilyen adófizetői pénzből származó forráshoz jut. Ez viszont elriasztja a befektetőket - figyelmeztet a brüsszeli portál.