Az egyik lehetőség a költségek radikális csökkentése, a másik pedig az adók emelése, amit korábban éppen az IMF szorgalmazott. Miután az alkotmánybíróság döntése lehetetlenné tette a nyugdíjak 15 százalékos csökkentését, életbe kellett léptetni a B-tervet, ezért a szombati kormányülés határozata szerint július elsejétől a jelenlegi 19 százalékról 24 százalékra emelkedik az általános forgalmi adó kulcsa – tette hozzá Markó.

A 19 százalékos áfa évente mintegy nyolcmilliárd eurót hoz az államkasszának, az öt százalékpontos emelés kétmilliárd eurós többletet jelent évente. Így a július elsejétől életbe lépő adóemelés nyomán a második félévben várhatóan egymilliárd euró folyik be az államkasszába, nagyságrendileg annyi, mint amennyit a nyugdíjak csökkentésével takarított volna meg a kormány. 

Az IMF igazgatótanácsa mindössze pár napra, hétfőről szerdára halasztotta a Romániával kötött hitelegyezmény felülvizsgálatát, ahol várhatóan elfogadják a szándéklevél módosított változatát, mely a tervezett adóemelést és az állami apparátus költségeinek csökkentését is tartalmazza.

Emellett a kormány azt is tervezi, hogy összehangolja pénzügypolitikáját a román központi bank monetáris politikájával, hogy ellenőrzés alatt tartsák az inflációt és a lej árfolyamát. A gazdasági elemzők többsége ugyanis az áfaemelés veszélyeire hívja fel a figyelmet. Adrian Vasilescu, a jegybankelnök tanácsosa szerint a forgalmi adó emelésével 10-12 százalékra nőhet az infláció, az árdrágulás pedig jelentősen visszaveti majd a fogyasztást, így a tervezett bevételnek csak a töredékére számíthat a kormány.

A közalkalmazotti bérek, illetve a nyugdíjak csökkentésével azonnali hatást érhettünk volna el, ezért szavazott korábban erre – még ha fogcsikorgatva is – a kormány. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a jövedelmek csökkentésének is vannak inflációgerjesztő hatásai. Markó szerint az alkotmánybírósági döntés után az áfaemelés elkerülhetetlenné vált, ám azzal, hogy a személyi jövedelemadó és a társasági adó 16 százalékos kulcsa nem változik, kisebb lett az infláció növekedésének kockázata. Az alacsony adóknak gazdaságélénkítő hatásai vannak ugyan, de mára egyértelművé vált, hogy Románia idén már nem számíthat GDP-növekedésre.

A kormány eltökélt szándéka, hogy véghezviszi a tervezett megszorításokat. Július elsejétől 25 százalékkal csökkennek a közalkalmazotti fizetések, ennyivel veszik vissza a különböző szociális juttatásokat és életbe lép a 16 százalékos kamatadó is. Emellett radikálisan vágni kell a kormányapparátus létszámán is, ezért még idén legalább 70-100 ezer állami foglalkoztatottat kell elküldeni, de elkerülhetetlen a nyugdíjrendszer reformja is.

Ezek az intézkedések elegendők ahhoz, hogy az idei GDP-arányos államháztartási hiány az IMF-fel kialkudott 6,8 százalék alatt maradjon, további adóemelésre idén már biztosan nem lesz szükség – tette hozzá az RMDSZ politikusa.