Lengyelországban a Lidlnek több mint 740 üzlete van, miközben a portugál tulajdonban lévő Biedronkának - amely ott a legnagyobb kiskereskedelmi lánc - 3030, ám mindkét hálózat folyamatosan új boltokat nyit, ezért hatalmas harcot vívnak a munkaerőért - derül ki a Business Insider Polska cikkéből. Gyakorlatilag állandóan munkaerőhiánnyal küzdenek, ezért megtesznek mindent, amit tudnak, hogy új alkalmazottakat találjanak.

A Lidl éppen egy olyan kampányba kezdett, amely a hálózat stabilitását és a rugalmasságát dicsőíti. E szerint a dolgozóik átlagosan öt évet vannak a német diszkontlánc alkalmazásában. Az év végéig még több száz embert akarnak felvenni, ám a versenytárs Biedronka is erre törekszik. A csábítás palettáján egyebek mellett az szerepel, hogy a pénztárosi munka már nem az a rosszul fizetett gályázás, mint régen volt, és a két hálózat számos, fizetésen kívüli juttatást is ígér.

Kapcsolódó

Vadászat a sok kicsi alkalmazottra

A Lidlnél Lengyelországban több mint 23 ezren dolgoznak. Az újonnan nyitott boltokban - az üzlet nagyságától függően - 30 alkalmazottnak is juthat munka. Dacára az önkiszolgáló pénztáraknak, a régebbi boltokba is keresnek dolgozókat. A Biedronka 2020 első felében 30 boltot nyitott és a következő időszakban még több százat akar nyitni. Jelenleg 68 ezren dolgoznak ennél a vállalatnál.

A két áruházlánc több csatornán keresztül folytatja a munkaerő toborzását. Van vakációs kampányuk a diákoknál, a boltokban is reklámozzák a lehetőségeket, de igénybe veszik a LinkedInt is. Az iskolaidény kezdetével felvették a kapcsolatot a diákszervezetekkel és az oktatási intézményekkel, hogy levadásszák a kereseti lehetőséget kereső egyetemistákat és főiskolásokat.

Itthon is nagy a verseny

Magyarországon az elmúlt években hasonló volt a helyzet. A munkaerőhiánnyal küzdő magyarországi boltláncok egymásra licitálva igyekeztek minél nagyobb összegeket kínálni a bolti dolgozóknak, valamint a kiszolgáló területeken, a logisztikai központokban dolgozó rakodóknak, targoncásoknak.

A hivatalos KSH-adatok szerint jelentősen emelkedtek a nettó átlagfizetések a kereskedelemben. (A KSH-adatok nem csak a kiskereskedelmi, hanem a kereskedelemben dolgozó összes alkalmazott átlagbérét, a gépjárműjavítással foglalkozó alkalmazottakkal együtt méri.) Az idén júniusban a kereskedelemben a kedvezményes nettó átlagbér meghaladta a 251 ezer forintot, ami 12 százalékos növekedésnek felel meg éves összevetésben. A 2017 júniusi szintet pedig 40 százalékkal haladja meg a több mint negyedmilliós nettó, a jelentős emelkedés pedig a gazdaságra jellemző béremelések mellett a kiskereskedelmi láncok munkaerő-toborzást célzó bérharcának is köszönhető.