Nekiment a lengyel gazda Európa legszennyezőbb erőművének

Ha a szénbánya megnyílik, akkor "nem lesz itt semmi sem, és ez lenne a jövő" - mondta egy idős janowi állattenyésztő, aki teljesen váratlanul a lengyelországi szénerőmű ellenes mozgalom jelképévé vált.
Szabó M. István, 2020. február 16. vasárnap, 15:38
Fotó: Getty Images

Stanislaw Skibinski, a Janow nevű faluban élő nyugdíjas tejtermelő nem gondolta volna, hogy valaha is a lengyel zöldenergia törekvések szószólója válik belőle - kezdi helyszíni riportják az Al Jazeera. Az egy dolog, hogy a gazdaságában napelemekkel borította be a pajta tetejét, és így megtermeli a 130 tehénre szabott családi gazdaság működéséhez szükséges villamos energia felét, de Skibinski földje alig 60 kilométerre van attól a belchatówi erőműtől, amely az egész EU legnagyobb szén-dioxid-kibocsátó egysége.

Márpedig a Lengyelország áramtermelésének ötödét biztosító, széntüzelésű erőmű tulajdonosa, a PGE GiEK (mely az állami Polska Grupa Energetyczna leányvállalata) úgy tervezi, hogy új bányaaknákat nyit meg Zloczew és Osreowek községek közelében.

A 3,5 milliárd euróra tervezett beruházási költségnél sokkal nagyobb gond - ahogy Skibinski hívja: - a "lengyel talajrák", mert a bányanyitás eltörli a föld színéről a modernizált gazdaságokat, de a térség településeit is. "Az emberek itt gazdálkodásból élnek, és nincs B-terv" - mondta a gazda az Al Jazeerának.  A régóta tervezett új szénbánya 33 falu lakosságát érintené, ahonnan az aknák tervezett "útvonalai" miatt több mint 3000 embert kellene kitelepíteni.

A döntés ellen "Nem a Zloczew-i bányanyitásra" néven pertársaságot alapítottak, mely bírósághoz fordulva megtámadta a terveket is, a két érintett település ezzel kapcsolatos döntéseit is. Egyelőre sikerrel jártak - lelassítva ezzel a PGE bányászati munkinak megkezdését. Skibinskiék mellett a lengyel Greenpeace is beszállt: fellebbezést nyújtottak be a projekt környezetvédelmi engedélyezése ellen, mivel az szerintük rosszul számot a várható légszennyezési becslést illetően.

Leszek Pazderski, a környezetvédő aktivisták szakértője állítja: a bányanyitással önagában is több száz tonna szálló por kerülhet a környezetbe, ami bár önmagában is jelentősen befolyásolja a levegőminőséget, bele sem került a környezeti jelentésbe. Az ügyben döntés még nincs, de tavaly ősszel a PGE kapott még egy ellenfelet. A környezetvédelmi témákra szakosodott Client Earth ügyvédi iroda beperelte az állami céget annak érdekében, hogy a Belchatowi erőműben fejezze be a szén égetését, és az állami cég tegyen konkrét lépéseket a szén-dioxid kibocsátás 2035-ig történő kezelésére.

Az új bányával kapcsolatos elképzelések az érintett települések lakóira is hatással voltak: feszült helyzet alakult ki amiatt, hogy a projektet ellenzők érvei (a környezeti hatások és a jövőjük miatti aggódás) nemigen találkoztak azok elkézeléseivel, akik a földjükért járó busás kártérítésben reménykednek. Az önkormányzatok mindenesetre a kezdetektől támogatják a projektet, mivel azt remélik, hogy az majd befektetőket csalogat a térségbe. Beata Swidnicka, a zloczewi tanácsos azon a véleményen van, hogy a bányanyitás "határozottan kapcsolódik a gazdasági fejlődéshez", mert az a régióban a bányászaton kívül a közlekedés és az ipari fejlődését is eredményezheti.

"Mást mutat a világ és a gazdasági valóság" - mondta erre a greenpeace-es Leszek Pazderski, aki szerint az Európai Unió klímapolitikája gazdasági szempontból elkerülhetetlenné teszi a fosszilis tüzelőanyagok kivezetését az energetikából. A fő probléma szerinte az, hogy a beruházók egyátalán nem számolnak azzal, hogy a szén jövedelmezősége - a szén-dioxid-kibocsátás növekvő költségei miatt is - drasztikusan csökken, és "tíz év múlva ebből a szénből előállított villamosenergia jelentősen drágább lesz, mint a megújuló energiaforrásokból származó".

A lengyel állam az elmúlt 10 évben 66 milliárd zlotyt pumpált a szénbányászat fenntartásába, a bányák azonba így is veszteségesek. Az eladható szén mennyisége csökken, a cégek pedig túl sok embert alkalmaznak. Ráadásul az orosz importszén miatt önmagában is feszült lett a helyzet. Kiderült ugynais, hogy a kormányzó párt (PiS) ígérete - a hazai szén előnyben részesítése - ellenére az utóbbi időben több mint 36 millió tonna orosz szén került az országba.

A Reuters decemberben azt jelentette, hogy a lengyel kormány eláll a Zloczew-i bánya terveitől, de a PGE ezt tagadta. A tavaly őszi választások előtt a végül kormányon maradt Jog és Igazságosság Pártja (PiS) a bánya fejlesztését ígérte, de azt most már a cég szóvivője elismeri, hogy a projekt megvalósulása "nagyban függ a hazai és a külföldi szabályozási környezettől".

Lengyelország 2040-es energiapolitikájában mindenesetre szerepel a "leendő" és "stratégiai" szénkészletre vonatkozó elképzelés, és az Al Jazeera szerint az sem véletlen, hogy a téában eddig csak ígérgető, de semmit nem tevő kormáynoknak is kösöznhetően Lengyelország volt az egyetlen eu-s tagállam, amelyet kihagytak uniós éghajlat-semlegességről szóló megállapodásból. (Ennek célja, hogy az EU minden országa kötelezze el magát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának nullára csökkentése mellette - 2050-ig.)

A mintegy 80 százalékban szénfüggő lengyel energetika karbonmentesítése talán a legnagyobb kihívás egész Európában. A hivatalos kormánydokumentumok szerint a szektorátalakítás szükséges költségei már akkor is elérik a 140 milliárd eurót , ha a szén arányát 60 százalék alá tudják csökkenteni. Ehhez képest a Green Deal forgatókönyve szerint 100 milliárd euró kerülne abba kasszába, amivel a fosszilis tüzelőanyagoktól függő országok megújuló energiaforrásokra való áttérését segítse.

HOZZÁSZÓLÁSOK