Probléma lesz viszont, hogy hogyan hajtják be a kártérítést - tette hozzá.

2014 tavaszán Oroszország önkényesen elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. Ennek nyomán a Natohaz krími leányvállalata, a Csornomornaftohaz elveszítette aktívumait, beleértve fúróplatformjait és hozzáférését az ottani gázlelőhelyekhez.

Az ukrán gázvállalat 2016 októberében kezdeményezett eljárást választott döntőbíróságon. Keresetében a beruházások ösztönzéséről és kölcsönös védelméről szóló ukrán-orosz kormányközi egyezményre hivatkozott. Tavaly szeptemberben a vállalat nyilvánosságra hozta, hogy a hágai Állandó Választottbíróságon benyújtotta kártérítésre vonatkozó keresetét Oroszországgal szemben. Ebben ötmilliárd dollárt jelölt meg a Krím annektálása nyomán elszenvedett veszteségeként, ami a kamatokkal együtt mostanra megközelíti a 8 milliárd dollárt.

A Naftohaz még tavaly januárban bevonta a jogi eljárásba a Covington and Burling LLP nevű nemzetközi jogi céget, amelynek az UNIAN írása szerint már többször is sikerült kártérítési pert nyernie klienseinek Oroszországgal, illetve orosz állami vállalatokkal szemben.

A perben az ukrán gázvállalat egy korábbi közleménye szerint az év végéig várhatóan döntés születik.

A stockholmi döntőbíróság tavaly decemberben és idén február végén - a gázárral és a tranzitdíjjal kapcsolatban - is Ukrajna számára kedvező ítéletet hozott. A perekben a bíróság arra kötelezte a Gazprom orosz gázvállalatot, hogy 2,56 milliárd dollárt fizessen Ukrajnának. Mivel Oroszország nem kezdte meg az összeg folyósítását március 1-jén, ez az összeg minden nappal újabb félmillió dollárral növekszik. Petro Porosenko ukrán elnök március 7-én bejelentette: egy jogászcsapat már hozzálátott annak kidolgozásához, miképpen foglalhatja le Ukrajna a Gazprom aktívumait belföldön és külföldön egyaránt, hogy a megítélt kártérítési összeget ily módon hajtsa be.

A kép forrása: Pixabay