Van megoldás régiónk legnagyobb gazdasági problémájára

Már a térség gazdasági növekedését fenyegeti a munkaerőhiány, de egyre több szakértő szerint a digitalizáció és robotizáció megoldást nyújthat erre a problémára. Emiatt az autóipar is gyökeres átalakulás előtt áll. Egyre fontosabb lesz az energiahatékonyság.
Szabó Dániel, 2018. október 14. vasárnap, 18:43
Fotó: Napi.hu

A válság után a kormányokat komoly kihívás elé állította a megugró munkanélküliség, de az elmúlt másfél-két évben a trend megfordult: most már a rekordalacsony munkanélküliség okoz nehézségeket. A kelet-európai országok - szakértői vélemények szerint - ezért már is túl vannak a növekedési csúcsukon, mostanra az ipari termelés és a szolgáltató szektor bővülését is visszahúzza a munkaerőhiány. A másik növekedést segítő tényező pedig a fiskális ösztönzés növelte belső fogyasztás volt mindenhol a balti államoktól a Fekete-tengerig.

A magas foglalkoztatottsági mutatók és az elvándorlás veszélyes elegye azt eredményezte, hogy hiány van szakképzett munkaerőből, amely a termelés folyamatos növekedését támogathatná - derül ki egy korábbi elemzésből, melyet a Deutsche Welle dolgozott fel. Ezt pedig a térség kormányai is érzik: Magyarországon is legkülönfélébb módon próbálják biztosítani az emberi erőforrást a gazdasági bővüléshez. Ezekben a digitalizáció kis súllyal esik a latba, miközben kutatók kimutatták, hogy a munkaerő jól kiváltható a technológia kínálta megoldásokkal.

Vannak válaszok

A Schneider Electric október elején tartotta Budapesten az Innovation Summit elnevezésű konferenciasorozatának régiós rendezvényét. Az esemény egyik legfontosabb kérdése épp ez a terület volt, valamint szó esett arról, milyen kihívások elé állítja a cégeket a digitalizáció, a munkaerőhiány, az elektromos autózás terjedése, hogy hat majd ki mindez az energetikai szektorra. Ugyanis a növekvő közlekedési célú felhasználásra reagálnia kell az előállítói oldalnak is, amelynek reagálni kell közben a megújuló energiaforrások energiamixbe ültetésére is.

A cégcsoport délkelet-európai regionális igazgatóját, Petr Hermannt a konferencia kapcsán arról kérdeztük, milyen trendeket lát a régióban. Hazánkra milyen kihívások várnak, mennyiben orvosolható a munkaerőhiány IoT-megoldásokkal, valamint mit vár az elektromos autózással és az energetikai iparral kapcsolatban?

A vállalat régiós vezetőjeként hogy látja, a mik a legfontosabb feladatai, melyek most a legnagyobb kihívások a szektorban?

Petr Hermann: A legfontosabb teendőmnek azt érzem, hogy a céget felkészítsem az új digitális kihívásokra. Fontos változások vannak az IoT, a plug&play platformok területén, egyre hangsúlyosabbá válik az innováció. Kelet-Európában a munkaerőhiányt kezelni nemcsak a partnereinknek, hanem nekünk is kiemelt szempont. Fontos, hogy tehetséges fiatalokat találjunk, akik nálunk dolgozhatnak, vonzó lehetőség legyen a számukra a cégcsoport. Mindemellett vezetőként szeretném, ha nemcsak megőriznénk, hanem javítanánk is ügyfeleink elégedettségén.

Említette, hogy nagy a munkaerőhiány a régióban. Szakértők gyakran mondják azt, hogy a digitalizáció, a robotizáció és az IoT segíthet orvosolni a problémát. Mint gyártó és szolgáltató, hogy tapasztalják, a régióban nyitottak ezekre a megoldásokra a cégek?

Petr Hermann: A digitális átalakulás egyszerre ígéret és nagy kihívás is. A gyártási folyamatok hatékonyabbak lesznek az olyan megoldások által, mint az IoT vagy a digitalizált folyamatvezérlés, de ez erőforrásigényes is. Az üzemeltetésükhöz szakképzett munkaerőre van szükség. A fejlesztések rengeteg adatot továbbítanak a tárolókba vagy felhőszolgáltatásokba, de ezt az elképesztő mennyiségű információt elemezni és értelmezni is kell, hogy valóban segítséget jelentsenek a napi és üzleti működést meghatározó döntéshozatalban. A trend terjedése megállíthatatlan, mindenkinek alkalmazkodnia kell hozzá, mivel nélkülözhetetlen a növekedéshez. A hatékonyság és a termelés fokozása pedig a jelenlegi munkaerőhiány mellett úgy oldható meg, ha erre az adatfeldolgozáshoz és az összefüggések értelmezéséhez rendelkezésre állnak intelligens, autonóm rendszerek.

Az Európai Bizottság egyik miniszteri tanácsa a héten arról döntött, hogy a 2030-ra tervezett új autók esetében a szén-dioxid-kibocsátási kvótát jelentősen visszavágja, ami az elektromos autózás előretörésével járhat. Milyen változásokkal számol a szektorban?

A szén-dioxid-kibocsátás limitálása nagy terhet ró az energetikai oldalra is, ami egy összetett problémához vezet. Az elektromos autózás terjedése miatt nő az áramfogyasztás, amelyre a termelői oldalnak válaszolnia kell. Látható is, hogy az előállítók egyre jobban támaszkodnak a megújuló forrásokra, szerepük nő az energiamixben. Viszont ezek termelése kiszámíthatatlan, valamint a korábbi nagy erőművi struktúrát decentralizálja. Sok kis napelempark, szélerőműgócok jönnek létre. Az áramszolgáltatást ebben az új rendszerben is biztosítani kell, amire digitalizációs oldalról hatékony válasz az ún. smart grid (adatalapú, számítógépes energetikai irányítórendszerek). Közben a decentralizáció miatt szükség van a tárolási kapacitások növelésére, a hatékonyabb elosztásra is.

Az energiafelhasználás kapcsán fontos kérdés a fenntarthatóság. Az építőipar, valamint az ingatlanüzemeltetés az energiafelhasználás 40-50 százalékát teszi ki a régióban. Az épületgépészetben a régióban mennyire foglalkoznak az energiafelhasználás optimalizálásával a beruházásoknál?

Petr Hermann: Érezhető, hogy nagyobb a figyelem a fenntarthatóságon. A beruházók, üzemeltetők számára vonzó, hogy energiát spórolhatnak és így a költségeket is leszoríthatják. A közép-kelet-európai régióban enyhe visszatartó erő, hogy alacsonyak az energiaárak, de a tervezésnél, fenntartásnál már figyelembe kell venni, hogy az elkövetkező években, de legfeljebb tízéves távlatban ezek jelentősen emelkedni fognak.

Mivel az épületautomatikai és energiamenedzsment-megoldásokkal mi is foglalkozunk, onnan vannak leginkább tapasztalataink. Így azt látjuk, hogy az ügyfeleknél egyre fontosabb szempont az is, hogy az emberek jól érezzék magukat az irodákban. A világítás digitális vezérlésével vagy a klíma- és fűtési rendszerek hatékonyabbá tételével tényleg kényelmesebbé tehető egy munkahely. Miközben ott a pénzügyi előny is: ha ezek a megoldások hatékonyan működnek, akkor azon jelentős megtakarítások érhetők el.

Visszatérve a digitalizációra, fontos, hogy az IoT révén egyre több adatunk van, amelyet a mesterséges intelligencia segítségével a költség- és energiahatékonyság fokozására tudunk használni. A tapasztalatunk pedig az, hogy a régióban erre egyre nagyobb az érdeklődés. Magyarországon különösen jó a helyzet, a helyi vállalkozók növekvő arányban keresik az ilyen megoldásokat.

HOZZÁSZÓLÁSOK