Ráfizetnek a külföldi hódításra a lengyel vállalatok

Az esetek óriási többségében ráfizetnek a lengyel cégek külföldi vállalat-felvásárlásaikra, és megpróbálnak kihátrálni, ami további, nem egyszer politikai problémákat is okoz.
Napi.hu, 2014. július 18. péntek, 11:04
Fotó: Napi.hu

A lengyel nagyvállalatok külföldi hódításai gyakran visszaütnek. Ennek legaktuálisabb példája a PKN Orlen, a vezető lengyel olajvállalat problémája litvániai olajfinomítójával. A mozejki finomító, amit 2,34 milliárd dollárért vásárolt meg, a legnagyobb külföldi beruházása volt, azonban ez, mint az államkincstár más nagyvállalatainak országhatáron kívüli terjeszkedése is azt mutatja, hogy ezekben a meghatározó szerepe a politikának és a menedzseri ambícióknak van - írta a Dziennik Gazeta Prawna, a vezető varsói gazdasági napilap. Az újság szerint a vállalatfelvásárlásokból átlag minden harmadik hoz üzleti sikert - a lengyel államkincstár nagyon örülne egy ilyen aránynak cégei külföldi akcióinál.

A mozejki olajfinomító felvásárlása is erős politikai motivációval történt. Egyrészt segítenie kellett Lengyelország energetikai biztonságának növelésében, másrészt meg kellett volna mentenie az üzemet az orosz nyomás alól, akik műszaki okokra hivatkozva megszüntették az olajszállítást. Majd tűz ütött ki a finomítóban, amely annak legfontosabb elemeit semmisítette meg. E nélkül is siralmas volt az üzem műszaki állapota, a rosszindulatúak szerint az Orlen a világ legdrágább roncstelepét vette meg. Talpra állítására a hírek szerint a lengyel cégnek 10 milliárd zlotyt (750 milliárd forint) kellett költenie. Ráadásul a veszteséges litván vállalat lerontja az egész csoport eredményét. A helyi szakszervezetek hevesen ellenállnak minden leépítésnek és a termelés csökkentésének, így az elemzők szerint az Orlennek el kellene adnia Mozejkit.

Ez azonban több okból sem egyszerű. Először is nem találnak rá vevőt, olyat különösen nem, amelyik hajlandó volna megtéríteni a befektetéseit. Európában túlkapacitás van, már több finomítót be is zártak. Ha egyszerűen veszni hagyják és kivonulnak, azzal gyakorlatilag likvidálják a litván kisvárost, amelynek egyetlen munkaadója az olajfinomító. Nem látszik más kiút, mint a hagyományos szimbolikus egy euróért eladni a litván államnak, szakadjon a probléma a vilniusi kormány nyakába, amelynek amúgy elővásárlási joga van az üzemre.

Kudarc máshol is

A varsói lap szerint az évtizeddel ezelőtt megvásárolt cseh Unipetrol se lett az Orlen koronagyémántja, és kudarcnak bizonyult a Balti-tengeren a lett parti vizeken folytatott olajkutatás is, amit néhány hónappal ezelőtt fel is adott.

Nem volt sokkal szerencsésebb külföldi terjeszkedési álmaival a KGHM sem. A rézbányászati és kohóipari vállalatóriás még 1997-ben a Kongói Demokratikus Köztársaságban vásárolt jogot réz és kobalt kitermelésére, és csak hosszú évek és dollár tízmilliók befektetése után vált egyértelművé, hogy bár az ércet ki tudja termelni, de nem rendelkezik a feldolgozáshoz szükséges technológiával. Így érthető, hogy amikor két évvel ezelőtt újabb külföldi akvizíciót akart végrehajtani, többségi tulajdonosa, az államkincstár szkeptikusan viszonyult az ötlethez. A menedzsmentnek azonban sikerült meggyőznie a minisztériumot, és 2012-ben megvette 2,8 milliárd dollárért a kanadai Quadra FNX vállalatot, ezzel megdöntve az Orlen rekordját. A felvásárlással mindkét amerikai kontinensen jelentős bányászati lehetőségekhez jutott, közülük a legnagyobb a chilei Sierra Gorda projekt volt. Ebben a réz kitermelése megindításának költségét 2009-ben még 2,9 milliárd dollárra becsülték, most a cég már 4 milliárdról beszél, de nem állítja, hogy ennyi biztosan elég lesz.

A lap még hosszan folytatja a befuccsolt külföldi vállalkozások felsorolását, így a Grupa Lotos és a PGNiG sikertelen olaj- és földgázkutatásait, vagy a Ciech vegyipari cég romániai kalandját.

HOZZÁSZÓLÁSOK