Siralmas állapotba került a szerb vasút

Az összesen már egymilliárd eurós veszteséget felhalmozott szerb állami vasúttársaságnak, a Zeleznice Srbijének 4 milliárd euróra van szüksége legfontosabb vonala kiépítésének befejezéséhez, és az ehhez szükséges hitel megszerzéséről európai pénzintézetekkel tárgyal − jelentette a belgrádi Politika.
Barabás T. János, 2011. július 1. péntek, 11:07
Fotó:

A Napi Gazdaság pénteki számának cikke

A belgrádi lap értesülései szerint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) és az Európai Beruházási Banktól (EIB) remélik a kölcsönt, amiből 750 kilométernyi vasúti pálya megépítését és a szükséges kisajátítások költségeit fedezhetnék. Az új sínpáron 160 kilométeres óránkénti sebeséggel közlekedhetnének a szerelvények − írta a Bloomberg. A kölcsön megszerzését nyilván nem könnyíti meg, hogy a vasút külföldi adóssága meghaladja a félmilliárd eurót.

Pedig Európa és a Közel-Kelet számára nem mellékes a szerbiai vasút fő vonalának, az úgynevezett 10-es korridornak az állapota, hiszen ez a legrövidebb út nyugat és kelet között − írta a szabadkai Magyar Szó. Szerbia egész területén évente 191 kilométernyi vasútvonalat kellett volna felújítani, amiből mindössze 18 kilométert tudtak realizálni, s emiatt egyes vonalakon a vonatok mindössze 10-20 kilométeres "sebességgel" közlekedhetnek.

A Magyar Szó szerint a szerbiai vasúttársaság egyetlen pozitívuma, hogy még létezik: a sínpárok nagy részét legalább egy évszázaddal ezelőtt raktak le, a vagonok állapota minősíthetetlen. Tavaly a kormánytól 16,1 milliárd dinárt, tehát a vasút teljes bevételének 50 százalékát kapták meg. Ennek ellenére a 2010-es mérleg szerint a vasút 17 milliárd dináros − egymilliárd eurós − mérleghiányával vezeti a szerbiai vállalatok veszteséglistáját. Ez a közgazdászok számára egyáltalán nem meglepő. A társaság vagyonának könyv szerinti értéke 249 milliárd dinár, s ezután köteles elszámolni az értékcsökkenést. Tekintettel arra, hogy az ügyvitelben ennek fedezésére nincs keret, közgazdaságilag ez veszteséget jelent és lényegében csökkenti a társaság vagyonát. Az évek folyamán az értékcsökkenésből eredő "kiadások" már elérték a 100 milliárd dinárt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy még néhány év, és ez a fiktív veszteség elérheti a vasút vagyonának értékét.

A szakemberek szerint a válságból csak úgy juthat ki a vállalat, ha igen komoly fejlesztést hajt végre. Elvileg a vagyon egy részének értékesítésével kilábalhatna a válságból, de a gyakorlatban ez sem jelent megoldást, mivel az esetleg így befolyó pénz nem a vasút, hanem az állam kasszájába kerülne.

HOZZÁSZÓLÁSOK