Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Április végéig lezárulnak a tárgyalások az amerikai Bechtel céggel a szerződésbontás feltételeiről, ezt követően dönthet a kormány az építkezés folytatásáról. Az erdélyi sztráda-projekt iránt három nemzetközi cég is érdeklődik, az építés finanszírozására keresi a megoldást a kabinet - mondta az Agerpresnek Dan Sova infrastruktúráért felelős miniszter. Az akut forráshiánnyal küzdő Bukarestnek egyetlen lehetősége, hogy PPP konstrukcióban építtessen; hogy a projekteket vonzóvá tegye a befektetők számára a kormány kész garanciát vállalni a befektetések megtérülésére. Sajtóhírek szerint a Ponta kabinet jogszabályban biztosítaná, hogy amennyiben az autópályadíjból nem térül meg a beruházás, az állam kifizeti a különbözetet. Lendítene az erdélyi autópálya-projekten, ha az érintett erdélyi megyék összefognának, és közösen próbálnának forrást találni az építkezés folytatására - mondta Sova.

Az amerikai útépítő 2003-ban nyert megbízást a román államtól a Borst-Brassóval összekötő 415 kilométeres autópálya építésére összesen 2,2 milliárd euró értékben. Az eredeti forgatókönyv szerint a költségvetési forrásból épülő sztrádát 2011-ben kellett volna átadni a forgalomnak, ám a vállalat mindeddig 52 kilométert épített meg 1,4 milliárd euróból. A Bechtel azzal védekezik, hogy a kormány nem utalta időben a munkálatokhoz szükséges összegeket és nem végzett időben a kisajátításokkal sem. Az építkezés költségeinek emelkedését az építőanyagok drágulásával és a nehéz terepviszonyokkal indokolta a sztrádaépítő. A folyamatos késlekedésekre hivatkozva a Bukarest 2011 ősszén úgy döntött, hogy módosítja a szerződést, és a Bechtel csak azokon a szakaszokon dolgozhat tovább, amelyeken már korábban elkezdte a munkálatokat. A fennmaradó közel 300 kilométeres sztrádarészek kivitelezésére pályázatot írnak ki. A Bechtelnek az újratárgyalt szerződés szerint a borsi határátkelő és Berettyószéplak közötti 64 kilométeres szakaszt tavaly novemberben kellett volna átadni, ám a költségvetésben végül nem irányozták elő a befejezéshez szükséges 250 millió eurót.

Hasonló gondokkal küzd, a Bukarestet Budapesttel összekötő autópálya részét képező Comarnic-Brassó közötti szakasz is. A sztrádaszakasz építésére kiírt pályázatot 2009-ben a görög-francia konzorcium az Aktor-Vinci nyerte, egy évvel később azonban forráshiányra hivatkozva elálltak a szerződéstől. Az 58 kilométer hosszú útszakasz építési költségeit 1,5 milliárd euróra becsülték.

Korábban kötött szerződések szerint április végéig 137 kilométernyi autópályát kellene átadni a fogalomnak, azonban az érintett szakaszok mindegyikén késnek a munkálatok. A Pécska és Arad közötti 16 kilométeres részt 411 millió lejért (egy euró 4,37 lej) építi egy osztrák cég, a Lugos és Gyerővásárhely közötti 27 kilométeres szakaszt 681 lejért építő olaszok a munkálatok 50 százalékát végezték el. Alig 50 százalékon áll a Nagyszeben és Szászváros közötti 82 kilométer is, amely építését 2 milliárd lejért vállalat a kivitelező. A IV. páneurópai folyosó részeként épülő szakaszok finanszírozását uniós pénzekből biztosítják.