Jó ideje beszélnek róla, de lassan tényleg meg is kezdi a nagy fukusimai tereprendezést a japán atomerőművet üzemeltető, állami tulajdonú Tokyo Electric Power (Tepco).

Ahogyan az Euronews írja: a 2011-es földrengés, illetve az azt követő cunamiban megsérült, majd leolvadt reaktorblokkok leszerelési folyamatának része a sugárszennyezett víz megtisztítása.

A hatalmas tartályokban eddig összegyűlt 1,2 millió tonna radioaktív anyagokkal szennyezett folyadékok tárolási kapacitása a végéhez közeledik, és a japánok most azt jelezték, hogy a rendelkezésre álló területek 2022 nyarára telítődnek. A várakozások szerint amint a Tepco megkapja az engedélyt, a "megtisztított" vizet fokozatosan az óceánba engedi majd - írja az Euronews. A hírügynökségnek nyilatkozott Akira Ono, a Tepco leszerelési mukálatait irányító vezetője, aki azt mondta: "A jelenleg a szorosan egymás mellé helyezett tartályok által elfoglalt terület nagy részét fel kell szabadítanunk. A leszerelés előrehaladtával ugyanis el kell távolítanunk a fűtőanyag-maradványokat".

Az óceánba engedett fluidokkal kapcsolatban legutóbb alig egy hónapja egyengették a terepet japán hivatalok amikor azt állították, hogy a deponált folyadék kezelése során képesek eltávolítani abból szinte az összes, emberre ártalmas radioaktív részecskét, ezért nem lenne olyan nagy gond, ha a tisztítást követően - a további tárolás helyett - beleengednék a tengerbe-óceánba.

Az Independent január végén azt írta:  azt a szakértők is elismerték, hogy nincs bevált módszer a szennyezett vízből a trícium teljeskörű kivonására, de ezt a japánok azzal hárították el, hogy ez nem olyan nagy probléma, hiszen ezt az anyagot a világ atomerőművei rendszeresen ürítik bele az élővizekbe. Ezzel a "nincs gond" jelzővel nem értenek egyet sem a környékbeli halászok, sem a szomszédban élő dél-koreaiak. Előbbiek a térség megmaradt mezőgazdaságát és a halászatot féltik, ami nem meglepő, mivel a bevételeik most sem érik el a 2011-es katasztrófa előtti időszak felét, és a tervezett lépés biztosan tovább rontaná az életkörülményeiket. Dél-Korea pedig már most mindenféle termék behozatalát tiltja a régióból, és kemény diplomáciai csatározásba kezdett Japánnal.

Ami a tríciumszivárgást illeti, van magyar példa is: tavaly a Pakis Riot tárta fel azt a helyzetet, hogy Budapesttől alig 50 kilométerre mintegy 15 éve trícium szivárog ki egy tárolóból a környezetbe. A talajba szivárgás a hatóság szerint ez nem olyan nagy gond, mert szemmel tartják a kialakult helyzetet. (Ami a trícium élettani hatásait illeti, érdemes óvatosan kezelni azokat a kijelentéseket, hogy "nincs itt semmi baj", az nem véletlen, hogy a Semmelweis sugárvédelmi füzetei közt az egyik kifejezetten a trícium élettani hatásairól adott ki részletes ismertetőt.)

Sokakat aggaszt, mi történik a halakkal és az azokat elfogyasztókkal, ha a vizet elkezdik visszaengedni az óceánba. Az élőlényekre gyakorolt hatásról valós adataink viszont csak akkor lesznek, ha legalább részlegesen megkezdődik a víz visszaeresztése. Csak akkor lehet megmondani, van-e kockázat. Jelenleg nehéz bármit előre jelezni - mondta az Euronewsnak a tokiói egyetem radiológiaszakértő professzora, Kacumi Sozugava.