Az egyedi kormánydöntés (ekd) támogatási rendszer létrejötte óta 29 járműipari projekt kapott támogatást. Ezek keretében összesen 855,5 milliárd forint összegű beruházás valósult vagy valósul meg és 14 ezer munkahely jött, illetve jön létre Magyarországon.

Roncsprémiumra ugyan nem költött, de a kormány továbbra is elkötelezett az autóipar mellett: a kabinet az iparág fejlesztése érdekében június elején fogadta el a 2009 és 2011 között végrehajtandó közúti járműipari akciótervet. A folyamatban lévő beruházások között a Daimler 800 millió eurós, 2500 munkahelyet teremtő kecskeméti gyárépítése a legjelentősebb. (Összehasonlításul: a Győrben másfél évtizede jelen lévő Audi tavaly 309 millió eurót invesztált Magyarországon.)

A Knorr-Bremse Fékrendszerek Kft. 60 mérnökkel bővíti magyarországi fejlesztési központját, 10 millió euró értékben, a GEDIA Group pedig 21 millió eurós beruházással hoz létre egy 103 főnek munkát adó üzemet Tatán, ahol karosszériaelemek készülnek majd.

A beruházás tavaly nyári bejelentésekor elhangzottakhoz képest fél évet csúszott a spanyol F. Segura 11 millió eurós beruházással létrehozott szolnoki gyárának indulása: január helyett júliusban startolt a próbaüzem, amely egyelőre 80 főnek ad munkát. Kecskemétre nem csak a Daimler szavazott: a városban autóemelőt, szélfogót, vonóhorgot és vonógömböt gyártó Bosal júliusban jelentette be, hogy még idén bővíti üzemét, amivel további 250 munkahelyet teremt állami támogatással.

A német tulajdonú ContiTech bezárta az egyik spanyol gyárát és ötmillió eurós befektetéssel Magyarországra hozta át a gumicsőgyártást. Az F.S. Fehrer Automotive GmbH 70 és a Rába Járműipari Holding Nyrt. 30 százalékos részesedésével vegyesvállalatot alapítottak üléshabosítás tevékenységre Móron, a következő három évben végrehajtandó 12 millió eurós befektetés 250 százalékkal növeli az üzem kapacitását.

Az autóalkatrész-beszállítók számára a repülőgépipar is felvevőpiac lehet, igaz, ott sokkal szigorúbb minőségi követelményeknek kell megfelelniük. A fejlesztési és gazdasági tárca ezért az utóbbi három évben 90 százalékos támogatást nyújtott 10-12 magyar cégnek ahhoz, hogy megszerezzék a repülőipari beszállítóvá válás feltételének számító AS9100-as minőségi tanúsítványt. Ennek köszönhetően a novemberi frankfurti repülőipari kiállításon az ITD Hungary támogatásával három magyar, autóiparból diverzifikálódó cég tud megjelenni, de - saját erőből - részt vesz egy hazai repülőgépgyártó társaság is.

A közelmúltban az ágazat eddigi legnagyobb kiállítási megjelenése valósult meg Friedrichshafenben. A rendezvényen Magyarország négy ultrakönnyű repülőgéppel, két hidroplánnal, egy koaxális meghajtású helikopterrel, két sárkányrepülő trike-kal, egy UAV felderítő repülőgéppel, illetve több high-tech elektronikai berendezéssel mutatkozott be, 11 kiállító részvételével. Mindez az ITDH szerint mérföldkövet jelentett abban, hogy Magyarországot ne csupán a beszállítói szinten megrekedt háttériparként, hanem high-tech fejlesztő, magas hozzáadott értéket termelő, késztermékgyártó országként ismerjék el - ennek érdekében már a repülőipari külpiaci stratégia is elkészült.