Az a tény, hogy a pénzszűkében lévő magyar kormány - amely az IMF támogatásával éppen hogy csak megúszta a pénzügyi válságot - óriási összeget áldoz a nemzeti olajvállalat tulajdonrészének visszavásárlására, világosan mutatja, milyen érzékeny az ország az orosz befolyás erősödésére energiaiparában - kezdi a Mol-ügylet elemzését a Financial Times bloggere, Stefan Wagstyl. A Szurgutnyeftyegaztól megszerzett 21,2 százalékos állami Mol-részesedés a magánnyugdíjpénztáraktól hamarosan beérkező további 2-2,4 százalékos pakettel 24 százalékra megy fel, és Budapest abban bízik, hogy a két ügylettel örökre kiküszöbölte annak kockázatát, hogy a Mol külföldi kézbe kerüljön.

Az elemző szerint a Szurgut azért mondott le végül részesedéséről, mert megelégelte a rá nehezedő magyar nyomást, illetve a Mol vezetőségének elutasító magatartását. Emellett 1,4 milliárd euró profitot ért el két évvel ezelőtti befektetésén. A FT szakértője úgy látja, hogy a Mol egyedi cég, amelynek egyedi szerepe van a magyar gazdaságban, ezért nem várható, hogy a budapesti kormány további volt állami vállalatokban, például az OTP-ben vagy a Richter Gedeonban is megpróbálja visszaszerezni az állami tulajdonrészt.

Ugyanakkor a Mol-ügylet jó példája annak, hogy a régió országai enyhén szólva óvatosan kezelik az orosz befektetési törekvéseket energiaszektorukban. A lengyel kormány például a Lotos olajvállalat jelentős állami pakettjének eladására készül. Vélhetően Varsó sem látná szívesen orosz kézben a PKN Orlen után az ország második legnagyobb olajfinomítói kapacitásával rendelkező cégét.