Lebegő napelemes erőművel villant Albánia

Az alacsony üzemelési költségű, de tartós szerkezetű, napenergiát hasznosító rendszert épít egy norvég specialista Albánia legfiatalabb vízierőművére. Semmi nem a véletlen műve.
Szabó M. István, 2019. március 24. vasárnap, 17:18
Fotó: cleantechnica.com

Az Ocean Sun egy albániai víztározóra építheti meg a két megawattos (MW) napelemes erőművét. A leginkább vízi liliomra hasonlító formájú szolárpark négy, egyenként 500 kW-os úszóegységből áll majd, melyeket a Bajna víztározó víztükrére installálnak majd. A beruházás teljes költsége az előzetes számítások szerint 2,3 millió euró (mintegy 720 millió forint) lesz.

Az Ocean Sun 2016-ban szabadalmaztatott és forgalmazni kezdett találmánya, a lebegő napelemes rendszer lényege, hogy a paneleket a vízfelszínen kifeszített, lebegő polimerből készült membránpaplanokra telepítik, így azok kis költséggel telepíthetők. A víz biztosította természetes hűtésnek köszönhetően a rendszer hatékonysága akár 15 százalékkal is meghaladhatja a hagyományos szárazföldre telepített rendszerekét.

Az úszó-lebegő egységek vontathatók és egy-egy erőmű gyakorlatilag tetszőleges számú elemből összeállhat. Ráadásul bármilyen alakzat kialakítható az egységekből, így a termelési igények teljesítését a rendelkezésre álló vízfelület formája sem befolyásolja. A telepet lehorgonyzó rendszert pedig úgy tervezték meg, hogy az figyelembe vegye az adott vízmélység mellett a helyi hullám-, és szélviszonyokat is. Az erős, akár 200 km/h sebességűnél is nagyobb szélnek is ellenálló infrastruktúra kifejlesztését korábban a norvég kutatási tanács is támogatta.

Az albániai projekt a norvég cég első jelentős piaci próbálkozása, a tavaly decemberben aláírt szerződés úgy szól, hogy az Ocean Sun napelemes erőműve 2019-2020 fordulójára működni fog. A telepítési helyszínt és a másik szerződő felet megvizsgálva az is érthetővé válik, hogy mit keres egy norvég cég Albániában.

Még több áram kell, de az állam már nem győzi

Alig két éve, hogy üzembe helyezték a Bajna erőművet, mely Albánia első ilyen privát befektetős projektje. A Tirana közelében épített 73 megawattos vízierőmű ugyanis szintén norvég projekt. A Statkraft, miután kivásárolta az osztrák partnerét a 2013-ban indult beruházásból, egymaga lett a 600 millió dolláros (mintegy 170 milliárd forintos) projekt gazdája. A Devoll völgyi fejlesztésnek a Tirana közelében működő Bajna erőmű csak az első fázisa, a következőt a befejezéséhez közeledő, 183 megawattos Moglice vízierőmű építése jelenti. A Statkraft saját forrásból épít, az állam cserébe a tulajdonjogon felől az üzemeltetési jogokat is odaadta nekik - a koncessziós időszak végéig.

A Bajna erőmű 80 méter maga betongátja mögött 14 négyzetkilométeres vízfelület duzzadt fel, ami ideális terepnek tűnik az Ocean Sun két megawattos napelemes vízililiomjainak többszörösét is befogadni. Na nem, mintha Albániát bármiféle megújuló energiás arányszintek határidőre történő elérése izgalomba hozná.

Az országban termelt villamos energiának jelentős részét ugyan hagyományosan vízierőművekben termelik, de a Drina mentén működő erőművekkel az elmúlt években (főként az alacsony vízállások miatt) voltak gondok. Azonban a folyamatosan és gyorsan növekvő lakossági áramigénynek köszönhetően (és mert az államnak nincs erre elég pénze), a posztkommunista örökségként 1990 óta cipelt állami energiaszektor-vízfejet hamarosan felszámolják. Egy éve jelentette be Damian Gjiknuri, az energetikáért és infrastruktúráért felelős miniszter, hogy 2025-ig totálisan liberalizálják a villamosenergia termelést és kereskedelmet, így a piaci kínálat és kereslet lesz a legfontosabb tényező. A hosszú távú célként az európai energiapiacba integrálódást kijelölő albán energiastratégia a nyitástól 2030-ig 3,3 milliárd dollárnyi beruházást remél. Valamint azt, hogy a 3 milliós országban a teljes fogyasztás 42 százalékát megújuló energiából tudják majd fedezni.

Ha az Adrián átvezetett gázvezeték (Trans Adriatic Pipeline - TAP) idén végre tényleg kiköt az olaszországi végponton, Albánia földgáz igénye jelentős mértékben finanszírozhatóvá válik a tranzitgázból befolyó pénzekből. De az energiaszükségleteknek legfeljebb ötödét engedik majd át az import (földgáz) alapokra.

HOZZÁSZÓLÁSOK