Teljesen átalakulhat a vasúti közlekedés - megtették az első lépést

Munkába állt az első hidrogénhajtású vonat Németországban. Az Alstom új technikája a környezetterhelő dízel mellett akár a villanyvonatokat is kiválthatja.
Szabó M. István, 2018. november 17. szombat, 09:03
Fotó: Alstom / René Frampe

Nemhogy nagy zajjal nem jár, de inkább csak suhan a síneken, miközben nem enged semmilyen károsanyagot a levegőbe, a villanymotorjához hálózat se kell, és pont úgy néz ki, mint a korábban ismertté vált dízelvonat-család tagjai. Csak éppen kékre van festve, merthogy ez a vonat hidrogénnel megy. A HydRailnak is becézett vonat (illetve: vonatok, mert kettő is közlekedik már belőle) valójában egy alig két éve bemutatott ötlet megvalósulása.

A 2016-os berlini InnoTranson bemutatott francia Alstom Coradia iLint két kocsiból álló szerelvényei 300 utast is szállíthatnak, a vonat maximális sebessége pedig 140 km/h. A hagyományos "Coradia Lint" vonattípus belső átalakításából, illetve technológiai ráncfelvarrásából született kísérlet eredménye szeptember közepén már üzembe is állt - Németországban. Ebben a Siemens keze is benne van, de a franciák az első hidrogénhajtású személyvonatát a regionális hálózati tesztelést követően odahaza is szeretnék elfogadtatni.

A szerelvények igazi tesztlaborként ingáznak az észak-németországi Cuxhaven és Buxtehude állomások közti, mintegy 100 kilométeres regionális pályaszakaszon. Menetrendszerűen közlekednek, és egy tankolással közel 1000 kilométert is képesek megtenni. Ehhez azonban nem csak a hidrogén elégetéséből nyert energiára, de az energiavisszanyerő és -tároló rendszerek használatára is szükséges van.

A technológia sorozatgyártását egyelőre ugyan leginkább a magas ára akadályozza, de az már bizonyított, hogy nem csak annyival jobb a dízelmozdonyoknál, hogy környezetkímélőbb (hiszen csak vízgőzt és kondenzvizet "pöfög" ki a kéményén keresztül), hanem a működtetésük is gazdaságosabb.

A prototípus első tesztjére 2017 márciusában került sor, de az Alstom salzgitteri bázisán azóta is kísérleteznek, mivel egyértelművé vált, hogy a technológia mind a dízel, mind a villanyvonatok számára a jövőben alternatívát jelenthet. Csak Németországban mintegy 4000 dízelmeghajtású vasúti jármű dolgozik, az Egyesült Királyságban pedig az utóbbi években számos vasútfelújítási és fejlesztési projekt azért akadt meg, mert a villanyvonathoz szükséges hálózatépítés túl költségesnek találtatott.

A zéróemissziós iLint, amennyiben sorozatgyártásba kerül, valóban átalakíthatja mindazt, amit a vasúti közlekedésről eddig megszoktunk. Ehhez először a német "próbapad" kell, hogy jól vizsgázzon. A franciák nem bízzák a véletlenre a dolgot: a megállapodásnak része az is, hogy az Alstom 30 évig biztosítja a hidrogénhajtású vonatok karbantartását. Amihez az üzemanyagot a Linde szállítja, mely már egy fix töltőállomást is működtet Bremervörde-ben. A tervek szerint azonban 2021-re ezt is képesek lesznek mobilizálni.

Az Alstom Coradia iLiből flottája először a németeknek lesz, három éven belül Alsó-Szászországban 16 szerelvény dolgozhat, majd 2022-től pedig Franciaországban is megkezdheti a hódítását. A cég az üzembe állással egy időben azt is bejelentette, hogy az Egyesült Királyságból, Dániából, Norvégiából és Kanadából is érdeklődnek már a technológiájuk után.

HOZZÁSZÓLÁSOK