Megállítják Putyint, lehet, hogy ez mindenkinek fájni fog

Ha egy hónapon belül nem tudják folytatni az Északi Áramlat 2. (ÉÁ2) gázvezeték építését, akkor várhatóan az év végére nem készül el az új energiafolyosó, így a Gazprom nem tudja végleg leállítani az Ukrajnát keresztező európai gázexportját.
Komócsin Sándor, Szabó M. István, 2019. július 29. hétfő, 13:19
Fotó: Reuters

Az orosz kormány évekkel ezelőtt azt a célt tűzte maga elé, hogy az érvényben lévő gáztranzitszerződés 2019 végi lejárta után, 2020. január 1-jétől megszünteti az európia gázexportot Ukrajna területén keresztül. Ennek kiváltásához szükség lenne a Németországot és Oroszországot az Északi-tenger alatt közvetlenül összekötő északi áramlat 2. gázvezeték üzembe helyezésére, ám ez jó eséllyel nem jöhet össze az év végére - derült ki a Financial Times friss helyzetjelentéséből.

Ha Dánia a következő néhány hétben nem járul hozzá, hogy a csőkígyó keresztezze a felségvizeit, akkor nem marad idő az év végéig a vezeték befejezésére - mondta az FT-nek egy az ÉÁ2 projekthez közel álló forrás. (A Dán Energiahivatalnál egyébként két különböző nyomvonal terve vár a hatósági pecsétre.) Egy másik informátor szerint augusztus kritikus időszak: a projekt európai befektetői, a Shell olajmulti, a francia Engie, illetve a német Wentershall és Uniper, valamint az osztrák OMV erősen aggódik, sőt, a pánik határán áll a késlekedés miatt.

Áprilisban az ÉÁ2 projektcége már perrel fenyegetőzött, hasztalan, ha az EU nem ad mentességet a módosított közösségi gázirányelv egyes előírásai alól.

Újabb blamázs

A pánik egyáltalán nem alaptalan. Minden további halogatás a vezeték lefektetésében további csapást mér a projektre. Az ÉÁ2 ugyanis éles viták tárgya: kiépítését ellenzik a megszokott szárazföldi tranziton kereső országok, Ukrajna mellett a balti államok, Lengyelország és Szlovákia, amelyek felhívják a figyelmet arra, hogy az anyagi gondokkal küszködő kijevi kormány fontos bevételi forrását veszítheti el.

Ennek oka a gázvezeték méretéből levezethető. Az Oroszországot Németországgal összekötő ÉÁ2 mintegy 1200 kilométer hosszúságú, évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezeték lenne. Mivel ekkora mérete van az ÉÁ1-nek is, a két vezeték együttesen lényegében egyetlen útvonalra tudná átterelni európai gázszállítmányok 80 százalékát, ráadásként pedig a német piacot is felforgatná - a jelenlegi 40 százalékos részesedése 60 fölé ugorhatna.

Változások menet közben

Utóbbi következmény sem tekinthető elfogadottnak vagy lefutottnak, mivel a német energiaátállás (Energiewende) éppen most vett olyan fordulatot, amiből nemcsak a gyorsabb szénerőmű-kivezetési céldátumok, de "a kevesebb gáz több" jövőképe, és az ÉÁ1-ÉÁ2 elleni hangok erősödése is kirajzolható. Mndezek tetejébe a korábban gázfüggésre készülő Egyesült Királyságban is hasonló jövőkép rajzolódik ki a frissen felvázolt karbonmentességi tervekből.

Ami pedig az Európán kívüli érdekeket illeti: az folyékony gáz (lng)-export felfuttatását erőltető amerikai adminisztráció szankciókkal fenyegeti az ÉÁ2 projektben részt vevő cégeket. Arra hivatkoznak, hogy az északi gázfolyosó elmélyíti Európai függését az orosz gáztól. Az orosz álláspont egyelőre kitart amellett, hogy mindez pusztán az üzletről szól.

Dán királyfi: "szicsasz"

Viktor Zubkov, a vezetéképítés fővállalkozója, a Gazprom igazgatóságának tagja a napokban azt állította, hogy még nem siklott ki a projekt. Ha Dánia októberig megadja a szükséges engedélyt, akkor az év végére be tudják fejezni a beruházást. Alekszej Miller, az orosz állami gázvállalat vezérigazgatója a nyár elején azt mondta, hogy a 130 kilométer hosszú dániai szakasszal öt hét alatt végeznének.

Szakértők szerint azonban a tesztelést és a vezeték feltöltését is figyelembe véve, amelyek hónapokat vehetnek igénybe, nem ilyen rózsás a helyzet. Emellett nem szabad megfeledkezni arról, hogy a nyár után romló idő lelassítja a vezetékfektetést és persze mindig előfordulhatnak előre nem látott gondok - derül ki Danila Bochkarev, a brüsszeli East-West Institute kutatóintézet vezető elemzőjének szavaiból.

AFP

Az ÉÁ2 projekt vezetősége azt állítja, hogy figyelembe vették az időjárás okozta esetleges késlekedést. A kivitelezés a terveknek megfelelően halad és a vezeték 60 százalékban kész van. Minden feltétel adott ahhoz, hogy 2019 végére befejezzék a munkát. Ennek az optimizmusnak ellenmond Bochkarev értesülése, miszerint a Gazprom rekordmennyiségű gázt tárol be európai tározóiba, ami éppen arra utal, hogy felkészülnek rá: a téli csúcsfogyasztás idejére legyen alternatív gázforrásuk a gázvezetékkel szemben.

Eközben a dán energiahivatal mintha a híres orosz "szicsasz" jegyében intézkedne, azaz miközben látványosan mutatja, hogy lázasan tevékenykedik, alig halad az engedélyezéssel. A "nemzeti és nemzetközi standardoknak" megfelelően bíráljuk el a vezetéképítési kérvényt - állítják -, de ez alatt valójában az értendő, hogy rigorózusan betartanak minden vonatkozó szabályt. Például közmeghallgatásokat tartanak, amelyek befejezési határideje szeptember 19. Így jelenleg azt sem lehet megmondani meddig tart pusztán ez az eljárás, mivel ez egyebek mellett attól függ, milyen eredményekkel járnak a konzultációk, illetve: esetleg ezek nyomán szükség lesz-e további egyeztetésekre.

Mindeközben Délen

A Napi.hu alig egy hete írta meg, hogy a Gazprom az ÉÁ2 építési határidős kockázataira is tekintettel, gőzerővel nyomja a az Oroszországot és Törökországot a Fekete-tenger fenekén összekötő szakasz mihamarabbi befejezését. A Török Áramlat, melynek törökországi bekötése csak egy közbenső állomás az oroszok számára, valójában szintén az ukrán tranzit megkerülését ígéri.

A Bulgária-Szerbia-Magyarország útvonalú vezetékrendszer azonban a legoptimálisabb vélekedések szerint sem készül el 2021 előtt. Ez azt jelenti, hogy még egy strigulát húzni lehet amellett, hogy - ha időlegesen is, de - az ukrán gáztranzitot 2019 után is fenn kell tartania az oroszoknak. Pláne, hogy az olaszországi vállalásaikat más módon nem is tudnák teljesíteni.

Ráadásul: hiába lesz képes a Törökországig futó csőrendszer ez év végére az évi 31,5 milliárd köbméter gáz szállítására, a törökök elszívhatják ezt a belföldi piac fogyasztási boomja miatt. Az ország gázigénye 2019-2023 között akár évi 50 milliárd köbméterig felpöröghet. A  WoodMac prognózisa 2035-re 60 milliárdos igényt prognosztizál, ami akkor is óriási szívóhatással bír majd az orosz gázra, ha Törökország kis-ázsiai forrásokra is megpróbál mind jobban támaszkodni.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

ittott, 2019.07.30 15:19

nem értem. el tudja adni a gázt. ez a fontos. lesz nekünk is. Ukrajna meg ne lapítson.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html