A hitelválságban megroggyant ír leányvállalata miatt a bedőlés szélére került Hypót eredetileg német magánbankokkal karöltve tervezte megmenteni a kormány, de azok hamar kihátráltak az akcióból.

Berlin végül a német történelem legnagyobb bankmentő csomagjával, mintegy 102 milliárd eurós likviditási garanciával tartotta életben a bankot, amelynek 90 százalékos tulajdonosa lett és tervei szerint megvásárolja a maradék 10 százalékot is. Az ellenzéki pártok azt gyanítják, hogy a kormány későn lépett és túl sokat áldozott az adófizetők pénzéből a Hypo megmentése érdekében.

A testület az elsők között kérdezi ki Josef Ackermannt, a Deutsche Bank vezérigazgatóját, aki szeptemberben részt vett a Hypo megmentéséről folyó tárgyalásokon, és később azt nyilatkozta, hogy a jelzálogbank végveszélybe kerülése idején egy hajszálon függött az egész német bankrendszer sorsa. A bizottság mindenekelőtt a 35 milliárd eurós eredeti mentőakcióról faggatja ki a bankvezért.

Eközben több mint hét százalékkal zuhant tegnap a Deutsche Bank részvényeinek árfolyama, miután kiderült, hogy kockázatos hitelállományának növekedése miatt az első negyedévi 526 millióról április-júniusra egymilliárd euróra kellett emelnie céltartalékát. A piacot az sem hatotta meg, hogy a nettó nyereség 68 százalékkal, 1,092 milliárd euróra nőtt, illetve hogy az adózás előtti profit több mint kétszeresére, 1,32 milliárd euróra ugrott. Utóbbiból 828 milliót a befektetési banki üzletág hozott.