A kisegített amerikai nagybankok, a helyzetük megerősítése céljából nekik adott több tízmilliárd dolláros tőkeinjekciónak köszönhetően még hatalmasabbakká váltak; a pénzügyi krízisből uralkodó pozíciójukat megerősítve lábalnak ki - állapította meg a pénteki The Washington Post. A szövetségi kormány tavaly úgy ítélte meg, a vezető pénzintézetek túl nagyok ahhoz, hogy az egész rendszer működését veszélyeztető bukások megengedhető legyen. Ezért óriási összegű központi segélyeket kaptak. Ezek a bankok, úgy tűnik, jól jártak a válsággal: egy sor szövetségileg levezényelt egyesülés nyomán több, nehéz helyzetben társukat lenyelték, és piaci helyzetüket megerősítették. Így nagyobb befolyást szereztek a fogyasztói hitelezési folyamatban, és több profitra is szert tehetnek. A Wachoviát bekebelező Wells Fargo vagyona például 43 százalékkal növekedett. A J. P. Morgan Chase készletei a Bear Stearns és a Washington Mutual megszerzése után 51 százalékkal bővültek. A Bank of America - amelybe a Countywide és a Merrill Lynch intézetet olvasztották be - 138 százalékos növekedést könyvelhetett el. A hatalmas mértékű tőkekoncentrációt jelzi, hogy a J. P. Morgan Chase például az Egyesült Államokban a banki letétek több mint egytizedét birtokolja, és ugyanilyen hányaddal rendelkezik a Bank of America és a Wells Fargo is. Ez összesen 2,2 billió dollárt, az összes letét 34 százalékát jelenti. Ez a három bank és a kormány által megmentett és résztulajdonolt Citigroup bocsát ki minden második jelzáloghitelt és a hitelkártyák kétharmadát. A Szövetségi Hitelbiztosítási Intézet (FDIC) szakértői szerint ennek a folyamatnak két káros következménye is van. Egyfelől a fogyasztók választási lehetőségei csökkennek a verseny szűkülésével, másfelől a korábbinál is jobban összefonódó nagybankok úgy érezhetik, a kormány baj esetén mindig megmenti őket. Ez a magabiztosság pedig ahhoz vezethet, hogy az uralkodó helyzetű intézetek visszatérhetnek a válságot kiváltó kockázatos tevékenységeikhez. A vezető bankok helyzete ráadásul tovább erősödik, újabb versenytársak szorulnak ki a piacról, mivel a hitelfelvevők jobban bíznak a biztonságosabbnak tűnő nagybankokban. Az elkövetkező két évben legalább ezer kisebb bank megy csődbe az Egyesült Államokban - idézte pénteken az MSNBC televízió egy floridai pénzügyi szakember becslését. Idén már 81 bank tűnt el, és a csődbe ment intézetek száma napról napra nő - mondta John Kanas, a floridai BankUnited vezérigazgatója, kiemelve, hogy a bajba jutó bankok többsége kisebb méretű. A szövetségi kormány a gazdaságösztönző programjai keretében tőkeinjekciókat adott a vezető nagybankoknak, és ez veszélyt jelent a kis intézményekre nézve, amelyek lényegében segítség nélkül maradtak - mutatott rá. A magánbefektetők a 81 bankból mindössze kettőt tudtak megszerezni. A Szövetségi Hitelbiztosítási Intézet (FDIC) közölte, hogy a bankszektornak a második negyedévben összesen 3,7 milliárd dolláros vesztesége volt, miután egyre több adós válik fizetésképtelenné. Erre válaszul a bankok szűkítik az új hitelezést, és ez a gazdaság helyreállításának egyik fő akadálya. Miközben a gazdaság egésze a felépülés bizonyos jeleit mutatja, a bankágazat jelentős hányada, különösen a kevesebb központi segélyt kapott kisebb intézetek továbbra is súlyos gondokkal küzdenek - hangsúlyozta Sheila Bari, az FDIC igazgatója. Úgy vélte, a hitelezési problémák még a recesszió után több negyedévvel is jelentkezni fognak. Az FDIC június végén 416 bankról állapította meg, hogy csőd közelébe jutott, ez 36 százalékos növekedés az első negyedév végéhez képest. A tönkrement bankok esetében a betéteseket kártalanító FDIC-nek tavaly júniusban még 45,2 milliárd dolláros készlete volt, idén márciusban ez az összeg 13 milliárdra apadt. A válság folytatódását jelzi, hogy június végén az FDIC már csak 10,4 milliárd dollárból gazdálkodhatott, és fennáll a veszélye, hogy év végére a készletei elfogynak.