Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Le Monde a France Télévisions és a Radio France számára készült Ipsos-Sopra Steria közvélemény-kutató felmérését idézve azt írja: Macron pártja és a szintén centrista Francois Bayrou Demokrata Mozgalom (MoDem) nevű tömörülése 355 mandátumot szerezhet az 577 fős nemzetgyűlésben. Az abszolút többséghez 289 képviselőre van szükség.

Az egy éve alakult elnöki mozgalom nagyarányú győzelmet aratott, de nem szerezte meg az első forduló alapján készített mandátumbecslésekben várt 400 helyet. Egyedül az Elabe közvélemény-kutatóintézet exit poll becslése mér 395 és 428 közötti helyet az LREM-nek.

A Köztársaságiak vezette jobbközép 125 képviselői helyre számíthat, ami meghaladja azt a határt, amelyre a legnagyobb ellenzéki párt az első forduló alapján számított. A Szocialista Párt 34, szövetségeseivel együtt várhatóan 49 képviselőt juttat a törvényhozásba, ahol eddig 314 képviselővel abszolút többsége volt. A jelentős vereség miatt az urnazárást követően a párt főtitkára, Jean-Christophe Cambadélis azonnal lemondott a tisztségéről.

Az adatok szerint a Lázadó Franciaország nevű radikális baloldali pártnak 19 képviselője lesz, és a Kommunista Párttal együtt 28-30 fős frakciót alakíthat a radikális baloldal.
A Marine Le Pen vezette Nemzeti Front 6-8 helyet szerezhet a törvényhozásban. Jóllehet a párt megháromszorozta képviselőinek a számát, frakciót nem tud alakítani, mert ahhoz legalább 15 képviselőre lenne szüksége. Ugyanakkor Marine Le Pen személyes sikert ért el, harmadik próbálkozás után sikerült képviselői helyet szereznie, és így európai parlamenti képviselőségét a hazai parlamenti hellyel váltja fel.

Nem eszik olyan forrón a kását

A hagyományos pártok vártnál kisebb veresége ellenére is jelentős átrendeződések várhatók: a Köztársaságiak vezetősége szerdán ül össze értékelni, a PS szombaton tartja választmányi ülését, a Nemzeti Front vezetősége pedig már kedden értékeli az eredményt.

Az abszolút többségnek köszönhetően az elnök már a nyáron beindíthatja legfőbb reformjait: a munkajog lazítását a munkanélküliség csökkentése érdekében, a közélet erkölcsössé tételét célzó törvényeket és alkotmánymódosítást, valamint a terrorfenyegetettség miatt a 2015. november 13-i párizsi merényletsorozat éjszakáján bevezetett rendkívüli állapot hatodik meghosszabbítását, majd azt követően az új terrorelhárítási törvényt, amelynek célja, hogy november 1. után véget érjen a rendkívüli állapot.

Az Emmanuel Macron által egy hónapja kinevezett Edouard Philippe miniszterelnök és kormánya a hagyományoknak megfelelően jövő hétfőn vagy kedden benyújtja lemondását azért, hogy az államfő azonnal ismét kinevezze. A kormányban jelentős változások nem várhatók. Az új nemzetgyűlés június 27-én ül össze először és választja meg az elnökét, a kormányról július 4-én tartanak bizalmi szavazást az alsóházban.