Az ELTE MTI-hez eljuttatott közleménye szerint ugyanakkor a szoros kötődés nemcsak az emberi kapcsolatok terén vet fel kérdéseket, de a kutya természetes igényeit sem minden esetben veszi figyelembe – derül ki a Kutyaszemmel program által támogatott legújabb felmérésből, amelyet az ELTE Természettudományi karának munkatársai végeztek.

Az ELTE Etológia Tanszék, valamint az ELTE Társadalom- és Gazdaságföldrajzi Tanszék szervezésében folyó kutatásban azt vizsgálják, hogy a családtagként tartott házi kedvencek milyen hatással vannak az ember társas viselkedésére, és ez milyen kihívások elé állítja az evolúció során nem feltétlenül erre az életformára felkészített kutyát.

A szakemberek régóta tudják, hogy az egy lakosra jutó gazdával rendelkező kutyák számát tekintve Magyarország a világ élvonalában van.

A Cofidis Kutyaszemmel program által is támogatott országos reprezentatív felmérés előzetes eredményei szerint Magyarországon a felnőttek 30 százaléka él olyan háztartásban, ahol van kutya. A városi kutyatartás elterjedésével átalakult az élettér, mára már a kutyás háztartások 61 százalékában a négylábú a lakásba is bemehet.

Szőrős gyerekek tömkelege

A megkérdezettek többsége úgy véli, hogy az emberek elsősorban házőrzés miatt tartanak kutyát, ám 45 százalékuk szerint a négylábúakkal való együttélés oka érzelmi igény (ne legyenek magányosak vagy mert szeretik). A kutyatartók többsége (65 százalék) valóban családtagként tekint kedvencére, sőt 16 százalékuk szerint a kutya egy "szőrös gyerek". Tízből egy magyar kutyatartó számára pedig a kedvence akár mindenkinél fontosabb az életében.

A válaszadók szerint a kutyával való együttlétben a biztonságérzeten túl a legnagyobb örömöt a simogatás és az érintés adja (90 százalék), továbbá az, hogy társaságot nyújt és csökkenti a magányt (72 százalék), valamint az, hogy gondoskodni lehet valakiről (69 százalék).

A tudomány mai állása szerint az ember boldogságának kulcsa az értékes emberi kapcsolatok megléte. Azonban egyre kevesebb gyermek születik, így csökken a testvéri és tágabb rokoni kapcsolatok száma. A legszorosabb emberi kapcsolatháló hiányában a feltétel nélküli szeretet és a szeretve lenni érzése hiányt szenved. Előfordulhat, hogy a gondoskodás a kutyákra tevődik át, mert az elégíti ki a természetes emberi érzelmi igényeket

– magyarázza a jelenség hátterét a kutatást vezető Kubinyi Enikő, az ELTE Etológia Tanszékének munkatársa.

A szeretetteljes kapcsolaton túl azonban gyakori jelenség, hogy nincsenek egyértelmű határok, szabályok, a végeredmény pedig viselkedési problémás kutyák hada. A kialakult helyzet a gazdára, sőt a környezetére is negatívan hathat vissza. 

Nem mindegy tehát, hogyan szeretjük a kedvencünket, mert ez nem csupán a kutyásokat érintő kérdés

– világít rá az ellentmondásokra Topál József viselkedéskutató, a Kutyával az Emberért Alapítvány kuratóriumi elnöke.