A sport már kiemelt stratégiai terület

NAPI, 2012. június 29. péntek, 08:16
Fotó:

Az elmúlt években több forrásból valósultak meg a sportcélú támogatások, fejlesztések. A központi költségvetésben erre a célra 2010-ben 16,3 milliárd forint szerepelt, ami tavaly − az egyes tárcáknál megjelenő sportcélú eredeti költségvetési előirányzatot tekintve − több mint 31 milliárd forintra emelkedett. Az összeget az idén is sikerült szinten tartani − hangsúlyozta Czene Attila, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium sportpolitikáért felelős államtitkára.

A tavaly év közben bevezetett adókedvezményeknek köszönhetően az elmúlt évben mintegy 24 milliárd forinttal több forrást költhettek fejlesztéseikre a látvány-csapatsportágak − a labdarúgás, a vízilabda, a kosárlabda, a kézilabda és a jégkorong esetében az érintettek a pluszforrások jelentős részét utánpótlás-nevelésre használták fel. A szakember szerint azonban a TAO-támogatások nemcsak az öt sportág, hanem a szabadidősport és a diáksport területére is kedvező hatást gyakorolnak, hiszen a támogatásokból fejlesztett sportlétesítmények a törvényi előírásoknak megfelelően kedvezményesen vehetők igénybe a diáksport és szabadidősport számára.

Az elmúlt két évben az állami sportirányítás fejlesztésében is jelentős lépések történtek. Az idén január elsején hatályba lépett a sporttörvény átfogó módosítása. Ez rögzítette a kormányzati és nem kormányzati sportfeladatokat, a hatáskörök telepítésénél a civil sportszakma szerepe markánsan előtérbe került. A szervezeti átalakítás következtében a korábbi öt köztestület feladatait immár egyetlen szervezetként a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) látja el. A módosításokkal a korábbinál lényegesen egyszerűbb, átláthatóbb, ugyanakkor hatékonyabb sportigazgatási és -irányítási szervezetrendszer jött létre. Ennek köszönhetően a kormány által stratégiai ágazatnak tekintett sportszféra stabil működéssel és megalapozott fejlesztési programokra támaszkodva láthatja el társadalmi feladatait, a megnövelt támogatások odaítélése és folyósítása ugyanis a jövőben csak kellő mélységben kidolgozott sportágfejlesztési tervek alapján történhet. A programok végrehajtását és forrásfelhasználását a közigazgatás ellenőrzi és nyomon követi, szükség esetén szabályozási, közigazgatási beavatkozással biztosítva, hogy a sport fejlesztéséhez kapcsolódó stratégiai célok megvalósuljanak.

Az olimpia, paralimpia közeledtével, a kvalifikációs versenyek eredményei alapján számos értékelés jelenik meg a médiában, persze az olimpiai felkészülés 4 éves időtartama az olimpiai szerepléssel zárul. Az olimpiát követően a sportágak Magyar Olimpiai Bizottsághoz benyújtott szakmai beszámolóját alapul véve lehet megállapítani, hogy a tervezett célok milyen mértékben valósultak meg. Az egyes felkészülési állomásokon elért eredmények jelzés értékűek lehetnek, de a végeredményt, valamint a tényleges fejlődést mégiscsak az olimpián elért eredmények mutatják majd meg. A TAO-rendszer bevezetésével az öt látvány-csapatsportág számára komoly mértékben bővültek a lehetőségek, de a létesítmény-fejlesztések eredményeként ezek mellett a tradicionálisan eredményes és népszerű sportágak fejlesztése is új lendületet kaphat − állítja Czene Attila. A cél ebben a vonatkozásban az, hogy a MOB a valóban jelentős, a nemzetközi színtéren is releváns eredményességet produkálni képes műhelyek munkáját, illetve a széles tömegek bevonását segítő sportágakat helyezze a támogatási rendszer fejlesztésekor előtérbe.

HOZZÁSZÓLÁSOK