Bérekbe fektet idén a Tesco

Bár a statisztikákban nem jelenik meg, a Tesco teljesítette a bérkompenzációs elvárásokat, aminek a foglalkoztatáspolitika is örül. Mivel a kereskedelmi lánc 22 ezer munkavállalót alkalmaz, a bérfejlesztésnél ügyelni kellett arra is, hogy ne boruljon fel a pénzügyi egyensúly. Az egész magyar munkaerőpiacot figyelembe véve a bérezések messze elmaradnak a nyugat-európai átlagtól.
Hőnyi Gyula, 2012. július 9. hétfő, 12:49
Fotó: Napi.hu

A Tesco idei béremelésénél az egyik legfontosabb szempont az volt, hogy versenyképes jövedelmet biztosítson a munkavállalóinak, miközben megtartja mind a 22 000 alkalmazott munkahelyét − mondta lapunknak Zentai Annamária, a cég személyügyi igazgatója. Hozzátette, idén két jelentős béremelést hajtanak végre. Az első lépés januárban volt, ekkor a cég megemelte a minimálbéreket − a törvény által előírt mértékben −, ami az érintettek számára 11,8 százalékos bérnövekedést jelentett. Ezzel egyidejűleg gondoskodott arról, hogy a Tescónál dolgozó minden pénztáros bére elérje a szakmai bérminimum mértékét, bár erre nem kötelezi semmilyen jogszabály a munkáltatót. A második lépcsőben elsősorban arra törekszünk − mondta Zentai −, hogy azokat a dolgozóinkat részesítsük előnyben, akiket negatívan érintettek az adóváltozások. Ez egyébként a 22 000 dolgozó többségét jelenti. Számukra átlagosan több mint 4 százalékos emelést biztosítunk, ráadásul a Tescónál szokásos októberi emelést előrehoztuk júliusra, így három hónappal korábban kapják kézhez a megemelt béreket a munkavállalók. Eladói szinten ez azt jelenti, hogy a teljes bérfejlesztés idén 9,33 százalék, ami a versenytársakhoz, de más gazdasági szektorokhoz viszonyítva is kiemelkedően magasnak számít. Zentai Annamária kiemelte, hogy a béremeléseket úgy tudták végrehajtani, hogy mellette változatlan formában megtartották a béren kívüli juttatásokat is. A bérek rendezését egyébként a dolgozók érdekeit képviselő szakszervezetekkel együtt alakították ki.

A kiskereskedelmi piacra a különadó bevezetése óta nem jellemző a profitabilitás, ennek ellenére a Napi Gazdaság korábbi számításai szerint a Tesco, főként az organikus forgalomnövekedésnek köszönhetően, nyereséget mutat majd a hamarosan záruló 2011-es pénzügyi évében − jóllehet a cég a piacról befolyó különadó 40 százalékát "tolja be" a büdzsébe. A nyereségességnek köszönhetően a Tesco-Globál Áruházak Zrt. saját forrásból biztosítja a béremeléshez szükséges befektetést. Ez azt jelenti, hogy idén kétszer annyi tőkét fektet bérekbe, mint tavaly − mondta Zentai. A bérfejlesztésen túl számos egyéb, a munkakörülmények javítását célzó beruházást is végrehajt a társaság.

Közel 200 millió forintot költ az áruházi dolgozók ruházkodására és minden 10 évnél régebben épült áruházban felújíta a dolgozói tereket. Ez további 160 millió forint beruházást igényel. Ezeket a fejlesztéseket dolgozóink visszajelzései alapján határoztuk el − mondta Zentai. Mind a béremeléssel, mind az egyéb fejlesztésekkel azt szeretnénk üzenni dolgozóinknak, hogy támogatjuk őket a jelenlegi, nehéz gazdasági helyzetben, és számítunk rájuk vásárlóink elégedettségének elnyerésében − fogalmazott.

Az EUROSTAT 2010-es adatai szerint a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban a fejlettebb EU-tagállamokban euróban kifejezve mintegy 3,5−4,5-ször akkora az éves bruttó kereset, mint Magyarországon. (Itthon 8850 euró, Hollandiában 41 600, Németországban 39 200, Nagy-Britanniában 31 300 volt.) A környező országok közül Szlovákiában mintegy 18 százalékkal volt magasabb a kereset (10 430 euró).

Arra a kérdésre, hogy a Tesco a bérfejlesztéshez igénybe vesz-e állami támogatást, az igazgató nemmel felelt. Bár elismerte, hogy a bérfejlesztéshez szükséges tőkét nem könnyű előteremteni, de ahhoz, hogy piacvezető pozícióját megtartsa a társaság, folyamatos fejlesztésekre van szükség, elsősorban a szolgáltatás színvonalának erősítéséhez. Ennek legfontosabb eleme, hogy felkészült, hozzáértő és vevőközpontú munkatársak várják a vásárlókat. Őket pedig meg kell fizetni, különben nem a Tescót választják. Pontosan ezért döntött a cég úgy, hogy idén elsősorban a kiskereskedelemben dolgozó munkatársak bérét fejleszti.

A bérkompenzáció sikeresen működik − vélekedett lapunk kérdésére Czomba Sándor foglalkoztatási államtitkár −, április végéig az érintettek mintegy 80 százalékának egészítették ki a bérét. A statisztikákban csak a minden munkavállalót kompenzáló cégek adatai jelennek meg. A Tesco példája azonban azt bizonyítja, hogy számos olyan cég munkavállalói is hozzájutottak a bérkompenzációhoz, akik a statisztikákban nem jelennek meg. Mindenképpen üdvözlendő, ha egy olyan nagy foglalkoztató, mint amilyen a Tesco, rendkívüli béremeléssel tesz komoly lépéseket a bérfeszültségek enyhítése érdekében − emelte ki Czomba Sándor.

HOZZÁSZÓLÁSOK