Nincs olyan kormány, amelyik ne szeretné a kis- és középvállalkozásokat (kkv-k) - mondta Cséfalvay Zoltán. A kérdés szerinte az, hogy elég-e, ha egy kormány szereti a kkv-kat, így inkább azt kell nézni, hogy mit tehet a kormány a kis cégekért.

Nem könnyű a helyzet, hiszen ez egy nagyon széles spektrum, gyakorlatilag az egész magyar vállalkozói szektor ide tartozik - mondta az NGM államtitkára. Szerinte Magyarország kicsi és nyitott gazdaság, éppen ezért amikor egy cég előtt felmerül a lehetőség, akkor azonnal ki kell lépnie a külföldi piacra. Erre azért van szükség, mert a magyar cégeknek a globális versenyben kell helytállniuk, ebben pedig a kormány a Keleti-nyitás politikájával kíván segíteni nekik. Ennek megfelelően új piacokat nyitottak, régi piacokat visszahoztak, kereskedőházak nyíltak - sorolta az eredményeket Cséfalvay, de mint mondta, ez egy hosszú folyamat, így nem lehet azt várni, hogy egyik napról a másikra óriási eredményeket érünk el.

Nem a pénz a lényeg

Valami elindult az utóbbi időszakban, hiszen egyre több az olyan fiatal kezdő vállalkozás, amely jó ötlettel rendelkezik - mondta az államtitkár, aki elismerte azt is, hogy egyelőre sok feltétel nem adott nekik. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy például egy start up vállalkozáshoz nem pénz, hanem egy jó ötlet kell, így a felfuttatáshoz elég lehet egy laptop is, hiszen az interneten keresztül rögtön piacra tud lépni. Az utóbbi időben az is fontos változás volt, hogy a nagyvállalatok egyre nagyobb ráfordítással állítanak elő hozzáadott értékű terméket. Enélkül Cséfalvay szerint nem lehet megmaradni, így a kis cégeknek el kell indulniuk ebbe az irányba.

Ugyanakkor a források biztosítása állandó probléma, ezt a kormány is látja az államtitkár szerint, ezért is bővítették a Széchenyi-kártya programot, próbálták könnyebben elérhetővé tenni az uniós pénzeket és ezért próbálják a kockázati tőke szerepét is növelni. Az uniós forrásokat gazdaságfejlesztésre kell fordítani, eddig ugyanis mindössze 16 százalékot költöttünk erre a célra - mondta az államtitkár, aki szerint ezen belül a kkv-k játszanának fontos szerepet. A cél, hogy a következő 2014-2020 közötti időszakban valóban a növekedést támogató, a gazdaság megerősítésér szolgáló fejlesztésekre költsék az uniós pénzeket.

Ugyancsak ide tartozik a lánctartozás problematikája is Cséfalvay szerint, amit nehéz gondnak nevezett és mint mondta, elképzelések vannak már arra - bár konkrétumokat nem említett -, hogy hogyan lépjenek fel ez ellen.

Ezt tette eddig a kormány

Az NGM államtitkára szerint a kormány már eddig is számos lépést tett, példaként említette, hogy egyik első lépésként könnyítettek a családi cégek örökölhetőségén. Ugyancsak kiemelte a munka törvénykönyvét, amelyről bár sok vita volt, de Cséfalvay szerint sokkal rugalmasabb szabályozás, ami jobban igazodik a vállalkozásokhoz, mint a korábbi rendszer. Ezen kívül csökkentették a vállalkozások adminisztrációját, összesen 114 intézkedést vezettek már be. "Bár ezek a változások inkább apróbbak voltak, így sok cég számára észrevehetetlenek, haladunk az úton, a végcél, hogy összességében 500 millió forint értékben csökkentsük a cégek terheit" - mondta az államtitkár.

Könnyítették a vállalkozások adóterheit is, így csökkentették a társasági adót, bevezetik a kivát és a katát, melyek az adóterhek mellett az adminisztrációt is mérséklik. Ezen kívül szólt a munkahelyvédelmi akciótervről is, amely a kormányzat reményei szerint több mint egymillió foglalkoztatott számára hoz majd javulást, a vállalkozások helyzetét 300 millió forinttal javítja.

Az adórendszer átalakítása a végéhez ért, elnyerte végleges változatát, ami a cégek számára jelentősen növeli a kiszámíthatóságot - hangsúlyozta az államtitkár. A kormány elkötelezte magát a duális szakképzés mellett is, így számos lépést tett ebbe az irányba - mondta Cséfalvay, majd hozzátette, hogy mindezek ellenére a lehetőséggel egyelőre inkább a nagyvállalatok élnek, a kkv-k nem mernek belevágni, hogy gyakorlati jellegű szakképzést biztosítsanak. Ezen változtatni akarunk - hangsúlyozta az államtitkár.