Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Már több mint két hónapja zajlik − még ha meglehetősen szűk körben is − a munkatörvénykönyv vitája. A múlt hét végén kiszivárgott − az Egyenlítő blog értesülése szerint már tárcaközi egyeztetésen lévő − szövegváltozat azonban továbbra sem nyugtathatja meg a munkavédelmi területen dolgozókat. A tervezetből ugyanis továbbra is hiányzik a jelenleg hatályos Mt.-ben még benne lévő általános munkaadói kötelezettség: az egészséget nem veszélyeztető, biztonságos munkafeltételek biztosítása. A szöveg mindössze − eltérő megállapodás hiányában − a munkavégzéshez szükséges feltételek biztosítását írja elő, ami összességében gyengíti a munkavédelmi jogszabályok hatását is.

Ártalmas lehet az éjszakai munka

Az általános kötelezettségek között említi ugyanakkor a tervezet, hogy az éjszakai munkát végző dolgozók számára munkába lépés előtt és rendszeres időközönként is köteles a munkáltató egészségügyi alkalmassági vizsgálatot biztosítani. Ha a vizsgálat szerint az éjszakai munka veszélyeztetheti a dolgozó egészségét, vagy megbetegedését az okozta, akkor nappali munkavégzésre kell beosztani. Az egészségügyi kockázat fennállásakor a napi munkaidő nem lehet hosszabb nyolc óránál éjszakai munka esetén. Nem osztható be éjszakai munkára a dolgozó a várandósság megállapításától kezdve − és a gyermekét egyedül nevelő szülő sem − a gyerek hároméves koráig. Szintén új elem a tervezetben, hogy a munkaidő-beosztás elkészítését az egészséges és biztonságos munkavégzés követelményére és a munka jellegére tekintettel kell elvégezni. Ennek súlyát gyengíti némiképp, hogy évi 250 órában állapították meg az elrendelhető túlmunka maximális időtartamát, amelyet kollektív szerződés 300 órára is emelhet.

A munkaadói utasítás megtagadását részletező paragrafus különbséget tesz a dolgozó saját életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztető, illetve a más személyeket vagy a környezetet veszélyeztető utasítás megtagadása között. Utóbbi esetben ugyanis kötelessége megtagadni az utasítás teljesítését, míg ha "csak" a saját életéről van szó, megtagadhatja a végrehajtást. A tervezet szerint nem járna betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a várandósság miatti keresőképtelenség idejére.

Kérdéses az intézményes munkavédelem sorsa

A kollektív jogok, illetve a szakszervezeti működés körüli viták miatt egyelőre az sem tisztázott, hogy megmaradhat-e a munkavédelmi képviselők munkajogi védelme. Ezt ugyan a munkavédelmi törvény szabályozza, azonban az úgy fogalmaz, hogy a munkavédelmi képviselő a szakszervezeti tisztségviselővel azonos szintű munkajogi védelmet élvez. Az új Mt. azonban drasztikusan csökkentené a felmondási védelmet élvező szakszervezeti tisztviselők számát, munkaidő-kedvezményét is, ezért egyelőre tisztázatlan, hogy mindez hogyan érinti a munkavédelmiseket.

Átállási zavarok lehetnek

További nehézséget okozhat a dolgozók védelme szempontjából, hogy a legújabb kormányzati takarékossági kényszer miatt a Nemzetgazdasági Minisztérium átszervezné a felügyelete alatt álló foglalkoztatáspolitikai intézményrendszert, egyetlen óriáshivatalba vonva össze az OMMF munkavédelmi hatásköreit, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatot és a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézetet. Minderről egy szűkszavú utalást tett csak az NGM a költségvetési törvény indoklásában, de azt egyelőre még nem lehet tudni, hogy az új hivatal mekkora költségvetésből állhatna fel. Sem azt, hogy az összevonás eredményeképp hány dolgozótól válna meg a tárca, de azt sem, mi lenne a foglalkozás-egészségügyi szolgálat sorsa. Ez utóbbi felügyelete mindössze pár éve került át az OMMF-hez az ÁNTSZ-től.

A Napi Gazdaság értesülései szerint az előkészítő munka mindenesetre lázasan zajlik az egyes hivataloknál, azonban azt még itt dolgozók sem tudják, pontosan mikortól kellene működnie az új óriáshivatalnak, mivel ezzel kapcsolatos utasítást még nem kaptak az NGM-től. Mindenesetre azzal számolnak, hogy januártól már létezne az új hivatal. Ebben az esetben azonban nem lesz zökkenőmentes az átállás, a rendelkezésre álló idő rövidsége miatt. Ismeretes, hogy a megyei kormányhivatalokba integrált korábbi munkaügyi szervezetek működése még tavasszal is akadozott, az ott dolgozók béreinek rendezésével komoly gondok voltak, noha annak a rendszernek a kialakítása még 2010. nyár végén elkezdődött.