Gyümölcscsendélet 44 millióért a Kieselbachnál

Aukció, galériás eladás, internetes értékesítés − ezeken a lábakon áll az újra árverező Kieselbach Galéria stratégiája. Karácsony előtt új helyszínen, becsértékes rendszerrel várták a licitálókat.
Jankó Judit, 2011. december 27. kedd, 07:47
Fotó:

Hangsúlyozottan a többcsatornás értékesítésre alapozza stratégiáját a Kieselbach Galéria − derült ki a tulajdonos, Kieselbach Tamás szavaiból még a decemberi árverés bejelentésekor. Az egyik csatorna a megújuló aukciózás becsértékes szisztémában, de továbbra is fontosnak tartják a galériás értékesítést, exkluzív ajánló kötetekkel és új típusú kiállításokkal. A téli aukció után már a negyedik ajánló albumukat állítják össze azoknak, akik nem árverésen szeretnek vásárolni. A harmadik csatorna az internetes eladás lesz, az online-galéria kínálatának bővítésével, nyitva azok felé, akik nem fordulhatnak meg rendszeresen a budapesti galériában, például mert vidéken vagy külföldön élnek.

Az egész árverési szezont lezáró december 21-i Kieselbach-árverés új helyszínen, a megszokott Vígszínház helyett a Marriott Hotel báltermében zajlott. A becsértékes rendszer zökkenőmentesen működött, a tételek kezdő ára általánosan az alsó becsérték 60 százaléka, olykor kevesebb volt. Ez azt jelenti, hogy jó néhány licit kellett a becsértékben meghatározott sáv eléréséig, ami az elkelt tételek esetében többnyire sikerült is.

Ezen az árverésen is láthatóvá vált azonban, hogy a korábbi évek gyakorlatától, a 90 százalék feletti elkelési aránytól elbúcsúzhatunk, jóval magasabb a visszamentek aránya, az anyag több mint harmadára nem volt vevő. Világosan látszik ebben a rendszerben az is, hol vannak a reserve-ek, még ha a pontos érték nem is mindig derül ki. Például az utolsóként indított Czigány Dezső-csendéletre vagy Perlrott Csaba Vilmos budapesti látképére egyaránt 22 millióig volt licit, mégis visszamentek, becsértékük pedig 24−28 és 38 millió forint között lett meghatározva. Berény Róbert terrakottavázás csendéletére 10 millióig volt licit, mégsem kelt el; a limitár valahol a 12 és 20 milliós becsérték között lehetett. Az este sztárja azonban mégis Berény lett: a Nyolcak-kiállításra előkerült főműve, az 1910-es Gyümölcscsendélet 44 millió forintért talált gazdára. Ugyancsak a Nyolcakhoz kapcsolódik a Wanted-akcióban előkerült Márffy-tájkép (Házak napsütötte domboldalon), erre 4,6 millióig volt licit, de nem kelt el.

Czóbel Béla Lehel Ferenc Nagybányán című festménye 30 millió forinton, becsértéke alsó határán gazdára talált. Ziffer Sándor nagybányai szobáját festette meg, ezért a műért 15 milliót fizettek, ami 3 millió forinttal szárnyalta túl a becsértéket. Kondor Béla 1959-es Késes embere igen alacsonyan, 4 millióról indult, onnan tornázták fel az árát 15 millió forintig.
Sikere volt Batthyány Gyula munkáinak, a Divathölgyek 14 millióért, a Monte Carló-i kaszinóban 10 millióért, a Hölgy fekete csipkekendővel pedig 9 millióért kelt el. Mednyánszky Zúzmarás vízparti fák című képe 9 és fél millió forintért talált gazdára.

A grafikai munkák többségét a Bedő-gyűjtemény egykori darabjai, Kádár Béla rajzai adták, több-kevesebb sikerrel, száz-kétszázezer forint közötti árakon vitték el őket.

HOZZÁSZÓLÁSOK