Sokan úgy tartják, nem éri meg támogatni a művész- és független színházakat. A Katona József Színház mindig is igyekezett nemcsak művészi területen, hanem működésében és szolgáltatásaiban is új és korszerű megoldásokat alkalmazni, ebben talált partnerre a MasterCard-ban, így a felek immár 3 éve működnek együtt. A színház előcsarnokának átépítéséért és a K:antin nevű kártyás kávézó létrehozásáért idén márciusban Projekt kategóriában közösen nyerték el a Summa Artium Díjat.
A színház átépítésével az volt a cél, hogy bővíthessék a funkciókat, és egy olyan kulturális közösségi teret hozzanak létre, amely Magyarországon példa nélküli. Az ötlet része volt a kávézó, valamint a már szintén működő könyv- és ajándékbolt is, olyan módon, hogy valami újszerűt hozzanak létre − mondta Mattyasovszky Bence, a Katona József Színház adminisztratív igazgatója.
Így lett a K:antin Európa első készpénzmentes kávézója. A látogatók az elmúlt fél évben mintegy 5300 kávét fogyasztottak el és közel 4500 kártyás tranzakciót bonyolítottak le itt.
Mostanra a K:antin szinte egy külön játszóhellyé nőtte ki magát a színházon belül: Katona+ sorozat keretében felolvasóestekkel, borkóstolókkal, dzsesszkoncertekkel, hétvégi gyerekprogramokkal várják az érdeklődőket. A kávézó megnyitása óta a színház látogatottsága is növekedett, az elmúlt fél évben minden hónapban 5−10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit a havi közönségszám − tette hozzá Mattyasovszky Bence.
A színház nagy hangsúlyt helyez a nonprofit és a versenyszféra együttműködésére. Arra törekszenek, hogy a teljes működési büdzsé egyre nagyobb hányada érkezzen a magánszférából. A bevett sémák helyett valóban működő, kölcsönösen gyümölcsöző modellek bevezetésében gondolkodnak. Ma már ugyanis kevés, ha egy vállalat logóját elhelyezik plakátjaikon.
A tőlünk nyugatabbra jellemző gyakorlattól eltérően Magyarországon − kevés kivételtől eltekintve − nem létezik klasszikus értelemben vett színházi mecenatúra, sem a magánemberek, sem a cégek körében. Nem kígyózik a sor az ajtó előtt, de igyekeznek folyamatosan a potenciális partnerek látókörében lenni, sőt: aktívan keresik a lehetséges csatlakozási pontokat a gazdasági élet szereplőivel − hangsúlyozta az igazgató.
A tapasztalatok szerint a vállalati pénzek elsősorban a társasági adókedvezményen keresztül áramlanak a kulturális szférába, hiszen a támogatási összeget a cégek leírhatják adójukból. Előszeretettel használják is ezt az eszközt. Emellett általában kommunikációs szándék, jobb esetben innovációra való törekvés mentén döntenek a büdzsék kihelyezéséről.