Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A hazai és a nemzetközi műkereskedelem között kevés az összefüggés − bizonyosodott be 2011-ben is. Míg külföldön a 2008−2009-es árzuhanás után újra elkezdtek bízni a befektetők a műtárgyakban − még ha olykor jobb híján is −, itthon ez nem történt meg. A válság megint megerősítette, hogy elemi érdek volna jobban bekapcsolódni a nemzetközi szcénába − vannak is erre törekvések, de a hazai műtárgypiac még mindig zárt világ, kevés szereplő működteti, határa pedig megegyezik az ország határaival.

A beszámolókban az árveréseken kialakuló topárak jelennek meg, melyek most azért is alacsonyak, mert ez idő tájt nem éri meg aukcióra beadni a nagy értékű tárgyakat. Így is igaz a sokszor elhangzott állítás, hogy a főművekre van kereslet, jó árat adnak értük − egyrészt amiből kevés van, azért nagyobb a verseny, másrészt sokan bíznak abban, hogy a válság elmúltával még feljebb kúsznak majd az árak. Kérdés, kinek van műtárgyra fordítható, hosszú távra befektethető pénze, és ha van, azt képekre költi-e vagy külföldön is könnyebben értékesíthető dolgokra, a műtárgyak megerősődése a korábban egyeduralkodó festményekkel szemben mindenesetre jelez valamit.

Hoppon maradtak külföldön a kortársgalériák

A középkategóriás képeknél 20-30 százalékos áresésről lehet beszélni, itt az esetleg eladásra kényszerülők vesztesége sem olyan nagy, mint a csúcsképeknél. Ebben a szegmensben most nagyon jól lehet vásárolni, nemcsak árveréseken: a galériák nem aukciós forgalmának zömét is ezek teszik ki. A vevőkör átalakulása is felgyorsult: Virág Judit már rég megmondta, hogy a válság nélkül is visszaesés lett volna − még ha nem is ilyen arányú −, mert a klasszikus vevők kiöregedtek vagy egyszerűen felépítették a gyűjteményüket.

Figyeld a múzeumokat!

A csúcsárak listájából is látszik, hogy a múzeumi kiállítások mennyire befolyásolják a műkereskedelmet: a Nyolcak művészei − Vaszary, Aba-Novák − mind-mind az elmúlt évek sztárkiállításainak festői. E logika szerint most Ferenczy Károly reneszánsza következhet − bár művei ritkán bukkannak fel a piacon −, hiszen a Magyar Nemzeti Galériában az ő életműtárlata látható ezen a télen.

A fiatalok vagy a befektetési szándékkal vásárlók más attitűddel léptek színre, sokan a kortársat választották. Ezen a vonalon korábban volt élénkülés, a galériák sorra mentek a nemzetközi vásárokra, ahová azonban gyakran azért fértek be, mert a válság miatt sok külföldi galéria távol maradt. Azóta azonban visszatértek a törzstagok, így a "beugrókat" tavaly már nem válogatták be. A hazai kortársgalériák zöme az elmúlt évben a Vienna Art Fair mellett általában még egy vásárra jutott el − nagy fegyvertény, hogy a csúcsot jelentő Art Baselen megjelenhetett a fotókra szakosodott Vintage.

Becsértékes rendszer, két úttörővel

Az aukciós piac legfontosabb eseménye tavaly az volt, hogy meghatározó szereplői közül többen áttértek a becsértékes rendszerre: így tett Virág Judit már az őszi árverésnél és a három év kihagyás után decemberben visszatérő Kieselbach Tamás is. Mindketten úgy vélik, ez a szisztéma tisztább, átláthatóbb viszonyokat eredményez. A Virág Judit Galéria tavaszi árverésén még 16 millió forint lett a legmagasabb ár, egy Egry József-képért, ősszel Czóbel Béla 1908-as csendélete volt a legértékesebb, 32 millió forintos leütéssel. A téli csúcs 24 millió lett, ide jutott el Vaszary Jánostól a Pihenő a kertben, illetve Berény Róbert Macskás csendélete. Az őszi aukció forgalma 267 millió forint volt, a téli 440 milliós összesített leütésről pedig azt mondta Virág Judit, hogy három éve nem értek el ilyen jó eredményt. Kieselbachék karácsonyi árverésén a legdrágábban leütött festmény Berény Róbert Gyümölcscsendélete lett 44 millió forintért, Czóbel Béla Lehel Ferenc Nagybányán című képét pedig 30 millióért vásárolták meg. Ziffer Sándor nagybányai enteriőréért és Kondor Béla Késes ember című munkájáért 15-15 milliót adtak.

Nagy volt a pezsgés a Polgár Galériánál: új helyiséget nyitottak Budapesten, csökkentették az árverési jutalékot, és némi meglepetésre ők érték el tavaly a minden évben nagyon figyelt festményárrekordot is, amikor Szinyei Merse Pál Szerelmespár II. című képéért 56 millió forintot adott valaki a téli aukción. A műtárgyak közül az órákra és az ezüstökre milliókért is volt vevő: a Habsburgok barokk cibóriumia 6 millióért kelt el, egy 2006-os Patek Philippe arany férfikaróra pedig 5 millióért. (Polgárék vevőköre némileg más, mint a többieké, sok a külföldi licitáló, köztük kínaiak is.)

Az Abigail Galéria két árverést tartott 2011-ben, az első sikerült jobban. Májusban Aba-Novák Vilmos Szolnoki vására és Mednyánszky Havas erdő házikóval című képe  egyaránt 19 milliós árat ért el. Batthyány Gyula Lovarnője16 millióért kelt el. Decemberben visszatértek a régi helyszínükre, a felújított MOM Kulturális Központ színháztermébe. Itt Schönberger Armand Házak a budai domboldalon című festménye már 11 millió forintos leütéssel is vezetni tudta az árlistát, de a geometrikusok jól mentek, amiben az év eleji Párizsi kocka kiállítás is közrejátszhatott. A Nagyházi Galéria sokat árverezett, náluk született az első félévi rekord is, Nemes-Lampérth József 37 millió forintos Szajna-hidat ábrázoló festményével. Decemberben nekik is volt egy Szinyeijük, de a Sárguló lombokra 34 millióért nem akadt licitáló, és benn ragadtak Rippl-Rónai, Gulácsy, Moholy-Nagy, Márffy Ödön, Koszta József nagy értékű művei is. A műtárgyak és a néprajzi tárgyak gyűjtői viszont szorgalmasan vásároltak, a kínaiak is vitték a keleti tárgyakat, az ezüstök pedig szárnyaltak.

A BÁV-nál tolongtak a vevők

A BÁV-nál minden alkalommal sűrű liciteknek lehetett tanúja a közönség, elsősorban az ékszer-, ezüst- és műtárgyaukciókon, magas elkelési arány, gyakran két-háromszoros áremelkedés mellett. Az ékszerek közül a sokmilliós briliánsok rendre gazdára találtak, egy 6 karátos, rózsaszín gyémántos szolitergyűrű például 3,2 millióért, egy másik, 3,5 karátos kővel, 2,8 millióért, a legdrágább ezüsttétel csaknem 5 millióért egy 12 személyes étkészlet lett. Egy moszkvai barokk főpapi mellkereszt 3,4 millió forintért cserélt gazdát és az általános trendtől eltérően jól mentek a bútorok is. A festmények közül tavasszal Kádár Béla női aktja volt a legmagasabban leütött tétel 6 millióért, télen Batthyány Gyula Bajadér című képe 15 millió forintig jutott, de Spányi Kornél Műterem című alkotása is 9 millióért kelt el. A legrégebbi magyar aukciósház emellett 2011-ben megújította becsüsakadémiáját: minden szakirányon indítottak képzést, az ékszerek iránti érdeklődést pedig az is mutatja, hogy ezen a szakirányon rendkívüli, intenzív tanfolyam is kezdődik januártól. Emellett a BÁV szorosabbra fűzte kapcsolatait a múzeumokkal: a cég volt a fő támogatója annak a filmnek, amely a Szépművészeti Múzeum Nyolcak-tárlatának létrehozásáról készült, a Nemzeti Múzeumnak pedig egy ritka, dagerrotípiával díszített XIX. századi arany melltűt ajándékoztak.

Jankó Judit

A 2011-es ranglista
FestőKépÁr 
(millió forint)

Aukciósház, időpont
Szinyei Merse PálSzerelmespár II.56Polgár Galéria, december
Berény RóbertGyümölcscsendélet44Kieselbach Galéria, december
Czóbel BélaCsendélet32Virág Judit Galéria, december
Czóbel BélaLehel Ferenc Nagybányán30Kieselbach Galéria, december
Vaszary JánosPihenő a kertben24Virág Judit Galéria, december
Berény RóbertMacskás csendélet24Virág Judit Galéria, december
Patkó KárolyOlasz város23Virág Judit Galéria, december
Vaszary JánosMadame Pompadour20Polgár Galéria, december
Aba-Novák VilmosFürdőzők20Polgár Galéria, december