Ámos Imre 1940-ben megjelent mappája, 14 aláírt linómetszettel − amelynek 150 példányából nagyon kevés maradt fenn − az utóbbi évtizedekben csak egyszer volt aukción (500 ezer forint). Nem véletlenül került a katalógus címlapjára az a színezett kőnyomat, amely a honvédséghez átállt Eduard Scheifele rajza alapján készült 1852-ben Amerikában, St. Louis-ban. Bálinger Béla antikvárius úgy tudja, a lapból hazai közgyűjteményben nincs példány (300 ezer forint).

Soha nem szerepelt még árverésen a Kassák Lajos képarchitektúráival illusztrált Hercz György-verseskötet, pedig 500 példányban jelentette meg a Ma bécsi kiadója (300 ezer forint). A Magyar Írás, a magyar avantgárd legjelentősebb folyóirata olyan írókat, művészeket foglalkoztatott, mint József Attila, Kosztolányi Dezső, Aba Novák Vilmos vagy Tihanyi Lajos − hat évfolyamáért félmillió forintról lehet ajánlatot tenni.

Egy XVI. századi hazai nyomtatvány felbukkanása mindig nagy esemény, így Gönci István református lelkipásztor 1599-es vitairatáé is, amely a vizsolyi nyomda utolsó terméke (500 ezer forint). Az egyik legdrágább, 1,5 milliós tétel Heltai Gáspár "Vigasztaló könyvetskéje" 1553-ból: a halálról szóló német nyelvű elmélkedésen belül Heltai a verses betéteket is lefordította, és ugyanennyire árazták a hatvan várat és várost ábrázoló 1657-es amszterdami kiadású látképgyűjteményt is. A legdrágább, 1,8 milliós tétel egy 1805-ben Pesten kiadott Biblia, amelyet páratlanul szép festett pergamenkötése és mérete tesz különlegessé.