Bár a vállalatok nagy része alkalmaz a korrupció megelőzését segítő eszközöket, ezek a megoldások önmagukban nem védik ki a korrupciós kockázatokat − derül ki a Telenor és a Transparency International Magyarország tájékoztató jellegű felméréséből. Nehéz visszaszorítani a korrupciót, amíg kevés cégben van valós és szigorú következménye az etikai vétségeknek; ezen a területen a menedzsment példamutatása elengedhetetlen.

A kutatásból kiderül, hogy a cégek jelentős része tisztában van azzal, hogy a korrupciós kockázatok csökkenthetők például etikai kódexek alkalmazásával, összeférhetetlenségi vizsgálatokkal vagy a beszállítók átvizsgálásával. A kutatás egyik fontos tanulsága, hogy a vállalati megfelelőségi programok önmagukban nem képesek kivédeni a korrupciót. Ezt igazolja az a sajnálatos tény, hogy éppen azon szektorok képviselői alkalmaznak a legnagyobb számban ilyen intézkedéseket, amelyeket a korrupció a leginkább veszélyeztet. Hosszú távon csak a tisztességes működés lehet kifizetődő: így javulhat a cég szolgáltatásainak színvonala, a munkavállalók elkötelezettsége és a vállalat hírneve.
A Telenornál azt vallják, hogy az etikus vállalati működés a legjobb befektetés, amivel ügyfeleiknek, partnereiknek és vállalatnak is tartoznak. Ez akkor is igaz, ha tisztában vannak vele, hogy az adott gazdasági környezetben így rögösebb út vezet a sikerhez. "Minden új munkatárs, aki belép a Telenorhoz, tudja, hogy a cégvezetés ezt nagyon komolyan gondolja. Vétség esetén a zéró tolerancia elvét valljuk. Egy vállalat ugyanis csak akkor lehet tisztességes, ha az etikai vétségeknek következménye van" − állítja Christopher Laska, a Telenor Magyarország vezérigazgatója.

A Telenor és a Transparency International Magyarország közös felméréséből az is kiderül, hogy a korrupcióellenes eszközök között a legelterjedtebbek a vállalati etikai kódexek. A megkérdezett cégek 86 százaléka rendelkezik ilyen dokumentummal, miközben jelzésértékű, hogy rendszeres etikai tréninget az összes megkérdezett cég alig több mint felénél tartanak. Az alkalmazott eszközök között elterjedt még a munkavállalók összeférhetetlenségének vizsgálata (73 százalék) és a vállalati bejelentővonal (66 százalék). Ugyanakkor a beszállítókkal kapcsolatban kevésbé szigorúak a cégek elvárásai.

Bár a részletes átvilágítás a cégek közel kétharmadánál megtörténik, azt a vállalatok kevesebb mint felénél tartják csak fontosnak, hogy a beszállítói szerződések szerves része legyen egy etikai megállapodás. Emellett a válaszadók alig pár százalékánál fordul elő, hogy a beszállítók részére etikai tréninget szerveznek.
A kutatás eredményei alapján elmondható, hogy minél nagyobb méretű a cég, annál inkább alkalmaz korrupcióellenes eszközöket. A 2500 főnél nagyobb létszámú cégek mindegyikénél van például etikai kódex, döntő többségük (89 százalék) vizsgálja a munkavállalók összeférhetetlenségét és kétharmaduknál az etikai megállapodás része a beszállítói szerződéseknek.