Újkori olimpiák: három szó, öt karika, 116 év

Egy görög újságírónak és honfitársának, egy tehetős sportbarátnak köszönhető, hogy 15 évszázad kihagyás után ismét olimpiai versenyeket kezdtek rendezni. Az ötkarikás játékok mára gigantikus beruházásokat igénylő, rengeteg nézőt vonzó attrakcióvá váltak, ennek minden hátrányával.
NAPI, 2012. június 29. péntek, 08:20

Az első újkori olimpiát 1896-ban, Athénban tartották, több mint 1500 évvel az után, hogy Nagy Theodosius császár a kereszténység megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt − így az olimpiai játékokat is − betiltott. A sportesemény felélesztésének gondolata először egy görög költő és újságíró, Panajótisz Szúcosz fejében fordult meg 1833-ban, az első, olimpiára már emlékeztető rendezvény pedig Evangélisz Zápasz gazdag görög sportbarát anyagi támogatásával valósult meg negyed századdal később. Ő finanszírozta ugyanis annak a Pánhellén Stadionnak a felújítását is, amely 1870-ben és 1875-ben az ötkarikás játékok helyszíneként szolgált.

Igaz, akkor még nem a most ismert öt karika volt a világverseny szimbóluma. A színes, egymásba fonódó köröket ugyanis Pierre de Coubertin báró tervezte 1913-ban, őt tartják a modern kori olimpiai játékok alapítójának. A karikák az egyik értelmezés szerint az öt kontinenst, egy másik magyarázat szerint pedig a sport alapelveit − a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget − szimbolizálják. Az olimpia jelszava pedig a Citius, altius, fortius, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben szóhármas lett.

A nemzeti szervezeteket összefogó Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre, és mivel a világverseny egyre nagyobb népszerűségre tett szert mind a sportolók, mind a közönség körében, idővel korlátoznia kellett a sportágak és a résztvevők számát. Az első NOB által rendezett olimpián még kevesebb mint 250 sportoló vett részt, mindössze kilenc sportágban: atlétikában, birkózásban, kerékpározásban, sportlövészetben, súlyemelésben, teniszben, tornában, úszásban és vívásban. A 2008-as pekingi programban azonban már 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt. A NOB az évek során kvalifikációs rendszert alakított ki, és számos más, csak az újkori olimpiákra jellemző hagyományt vezetett be − köztük az ünnepélyes nyitó- és záróünnepséget vagy az érmek nemzeti himnusszal kísért átadását.


Reuters

Tél, nyár, ifjúság

Olimpiát 1920-ig csak nyáron rendeztek, 1924-ben azonban a franciaországi Chamonix-ban a téli ötkarikás játékok története is elkezdődött. Érdekesség, hogy 1992-ig mindkét eseményt ugyanabban az évben tartották, 1994 óta azonban a téli játékok az olimpiád − azaz a két olimpia között eltelt négyéves időszak − harmadik évében zajlanak. A paralimpiák atyjának Sir Ludwig Guttmant tekintik, aki azzal próbálta meg segíteni a második világháborúban megsérült katonák gyógyulását, hogy sportversenyeket szervezett a kórházak között: az elsőt 1948-ban, a második londoni olimpiával párhuzamosan. A torna a Kerekesszékesek világversenye néven vált ismertté, és később évente megrendezték. Az első paralimpiát 1960-ban, a római ötkarikás játékok idején tartották, ahová Guttman, aki az Aylesburyben működő Stoke Mandeville-i kórház professzora és sokáig orvos igazgatója volt, négyszáz fogyatékkal élő sportolót vitt. A paralimpia helyszíneit 1988 óta a nyári játékokat rendező város biztosítja.

Az ifjúsági olimpiai játékok ötletét Jacques Rogge, a NOB elnöke vetette fel 2001-ben. A versenyeket 14 és 18 év közötti fiataloknak szánták úgy, hogy a nyári olimpiák évében téli ifjúsági olimpiákat, a téli olimpiák évében pedig nyári ifjúsági olimpiákat rendeznek. Ezek lényegesen rövidebbek a felnőtt-olimpiáknál és a résztvevők létszáma is korlátozott. Becslések szerint a nyári ifjúsági olimpiákra 30, a téliekre 15-20 millió dollárt költenek, a büdzsét a NOB állja. Az első rendező város Szingapúr volt 2010-ben, a 2012-es téli helyszínnek pedig az ausztriai Innsbruckot választották.

Kritikai szellem
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot számos kritika éri, a többi között a nyugati városok favorizálásáért. Döntően európai vagy észak-amerikai települések kapják ugyanis a rendezés jogát: a 1988-as szöuli játékokkal együtt mindössze négy ázsiai vagy óceániai helyszín nyert lehetőséget, dél-amerikai és afrikai egyáltalán nem. Igaz, 2016-ban Rio de Janeiro lesz a helyszín.
Az 1998-as év a NOB tagjainak megvesztegetésétől volt hangos. A botrány azért tört ki, mert kiderült, több magas rangú döntéshozót fizettek le annak érdekében, hogy Salt Lake City kapja a 2002-es rendezés jogát. Végül a szervezet négy tagja lemondott, hatot pedig lemondattak. Ezek után számos reformot vezettek be a NOB működésében, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Mindazonáltal − miután Párizs alulmaradt Londonnal szemben − az idei nyári játékok rendezési jogának odaítélése után a francia főváros polgármestere egyenesen az akkori brit miniszterelnököt, Tony Blairt és a londoni pályázati bizottságot vádolta meg azzal, hogy nem tartották be a szabályokat, és különféle ellenszolgáltatások révén jutottak jogosulatlan előnyhöz.

Napjainkra az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé vált, amelynek megrendezéséért világvárosok versengenek. A mind a beruházások, mind a közönség számát tekintve gigantikus méretűvé nőtt programsorozat szervezőinek azonban az évek során jó néhány problémával is szembe kellett nézniük a terrorizmus vagy éppen a doppingbotrányok megjelenésétől a politikai, gazdasági befolyásolás szándékán át a korrupcióig.

Metró és drótkötél

London 1908 és 1948 után idén harmadszor rendez olimpiát. A brit főváros ezért a jogért 2003-ban nyolc várossal − Havannával, Isztambullal, Lipcsével, Madriddal, Moszkvával, New Yorkkal, Párizzsal és Rio de Janeiróval − szállt harcba. Két évvel később Szingapúrban négykörös szavazáson megelőzte az orosz, a francia, a spanyol fővárost és New Yorkot. Becslések szerint a július végétől augusztus közepéig tartó rendezvénysorozat naponta 350 ezer látogatót vonz Londonba, akik mintegy 11 milliárd fontot költenek el a szigetországban.

A britek ennek ellenére nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az ötkarikás játékokat: a közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy sokan úgy gondolják, ilyen rossz gazdasági viszonyok között nem kellett volna milliárdokat ölni az infrastruktúra fejlesztésébe, a szükséges létesítmények felépítésébe. Minden második ember eközben úgy véli, a világverseny növeli majd az ország elismertségét és gazdasági téren is hasznot hoz.

Érdekes tények
- A görög kormányzatban az 1896-os athéni játékok után a legtöbben úgy gondolták, minden évben a görög főváros ad majd otthont a rendezvénynek, a NOB azonban másképp határozott. A következő helyszín − éppen a századfordulón − Párizs lett.
- Nők először 112 évvel ezelőtt, a francia fővárosban állhattak rajthoz olimpián. Az első bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyes párosban is aranyérmet nyert.
- Az 1900-as párizsi torna a zűrzavarok olimpiájaként vonult be a sporttörténelembe. Több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le. A felületes rendezés, a rossz versenykörülmények oka minden bizonnyal az volt, hogy a hivatalos francia körök az az évi világkiállítás mellékeseményeként kezelték a versenysorozatot, és minden téren a kiállítás érdekeinek rendelték alá.
- Az olimpia rendezési jogát 1908-ban Róma kapta, a város azonban inkább lemondott róla, hogy erőforrásait a Vezúv kitörése miatt keletkezett károk helyreállítására fordíthassa. A tornát végül Londonban rendezték meg − az egyetlen városban, ami az újkori ötkarikás játékok történetében háromszor lehetett helyszín.
Az első, doppingszer okozta haláleset 1960-ban, Rómában történt: Knud Enemark Jensen dán kerékpáros leesett kerékpárjáról, és meghalt. Szervezetében amfetamint találtak.
- A magyar sport első és második olimpiai aranyérmét Hajós Alfréd − vagy ahogy a sajtó elnevezte, a magyar delfin − szerezte az első újkori olimpián, 1896. április 11-én gyorsúszásban. Hajós az egyébként 11 fokos tengervízben rendezett versenyen 100 és 1200 méteren is maga mögé utasított mindenkit. Nem csupán olimpiai bajnok, de építészmérnök, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.
- A 2012-es londoni olimpiai játékok kabalafigurája Wenlock, a paralimpiáé pedig Mandeville lesz. Két mágikus lény, érdekes, futurisztikus teremtmény. Egyszeműek, és a túlméretezett látószervük a kamera lencséjét jelképezi, fejük tetején a sárga fények pedig London jellegzetességeire, a taxikra utalnak. A szervezők azt remélik, hogy eladásukból mintegy 15 millió font bevétel származik majd.

Várhatóan 204 nemzet színeiben mintegy 10500 sportoló vesz részt a londoni olimpián, ők a 45 hektáron elterülő, több mint 17 ezer ágyas olimpiai faluban laknak majd. A versenyek a város 34 pontján zajlanak. A látogatók zömét a londoni metró fogja szállítani, de a Temze fölött 25 millió fontból épül egy drótkötélpálya, ami szintén összeköti a helyszíneket.

A szervezőbizottságok üzemeltetési költségei (millió dollár)
Év
Helyszín
Költség
1972München656
1976Montreal476
1980Moszkvan.a.
1984Los Angeles531
1988Szöul664
1992Barcelona1793
1996Atlanta1346
2000Sydney2434
2004Athén2404
2008Peking*786
*becslés

Forrás: Holger Preuss: Az olimpiai játékok gazdasági háttere


A jegyek száma és az eladott jegyek aránya (millió darab)
ÉvHelyszínÖsszes jegyEladott jegyek
1972München4,43,3
1976Montreal53,2
1980Moszkva6,15,3
1984Los Angeles7,85,3
1988Szöul4,73,3
1992Barcelona*4,83,8
1996Atlanta*118,5
2000Sydney*7,66,7
2004Athén*5,34,2
2008Peking**97
*az adat nem tartalmazza az ingyenjegyeket


**becslés


Forrás: Holger Preuss: Az olimpiai játékok gazdasági háttere

HOZZÁSZÓLÁSOK