Business Talks '24
Üzleti konferencia
Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!
jegyét most.
Az első újkori olimpiát 1896-ban, Athénban tartották, több mint 1500 évvel az után, hogy Nagy Theodosius császár a kereszténység megszilárdítása érdekében minden pogány rendezvényt − így az olimpiai játékokat is − betiltott. A sportesemény felélesztésének gondolata először egy görög költő és újságíró, Panajótisz Szúcosz fejében fordult meg 1833-ban, az első, olimpiára már emlékeztető rendezvény pedig Evangélisz Zápasz gazdag görög sportbarát anyagi támogatásával valósult meg negyed századdal később. Ő finanszírozta ugyanis annak a Pánhellén Stadionnak a felújítását is, amely 1870-ben és 1875-ben az ötkarikás játékok helyszíneként szolgált.
Igaz, akkor még nem a most ismert öt karika volt a világverseny szimbóluma. A színes, egymásba fonódó köröket ugyanis Pierre de Coubertin báró tervezte 1913-ban, őt tartják a modern kori olimpiai játékok alapítójának. A karikák az egyik értelmezés szerint az öt kontinenst, egy másik magyarázat szerint pedig a sport alapelveit − a szenvedélyt, a hitet, a győzelmet, a munkaerkölcsöt és a sportszerűséget − szimbolizálják. Az olimpia jelszava pedig a Citius, altius, fortius, azaz Gyorsabban, magasabbra, erősebben szóhármas lett.
A nemzeti szervezeteket összefogó Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) 1894-ben jött létre, és mivel a világverseny egyre nagyobb népszerűségre tett szert mind a sportolók, mind a közönség körében, idővel korlátoznia kellett a sportágak és a résztvevők számát. Az első NOB által rendezett olimpián még kevesebb mint 250 sportoló vett részt, mindössze kilenc sportágban: atlétikában, birkózásban, kerékpározásban, sportlövészetben, súlyemelésben, teniszben, tornában, úszásban és vívásban. A 2008-as pekingi programban azonban már 28 sportág 34 szakágának 302 versenyszáma szerepelt. A NOB az évek során kvalifikációs rendszert alakított ki, és számos más, csak az újkori olimpiákra jellemző hagyományt vezetett be − köztük az ünnepélyes nyitó- és záróünnepséget vagy az érmek nemzeti himnusszal kísért átadását.
Tél, nyár, ifjúság
Olimpiát 1920-ig csak nyáron rendeztek, 1924-ben azonban a franciaországi Chamonix-ban a téli ötkarikás játékok története is elkezdődött. Érdekesség, hogy 1992-ig mindkét eseményt ugyanabban az évben tartották, 1994 óta azonban a téli játékok az olimpiád − azaz a két olimpia között eltelt négyéves időszak − harmadik évében zajlanak. A paralimpiák atyjának Sir Ludwig Guttmant tekintik, aki azzal próbálta meg segíteni a második világháborúban megsérült katonák gyógyulását, hogy sportversenyeket szervezett a kórházak között: az elsőt 1948-ban, a második londoni olimpiával párhuzamosan. A torna a Kerekesszékesek világversenye néven vált ismertté, és később évente megrendezték. Az első paralimpiát 1960-ban, a római ötkarikás játékok idején tartották, ahová Guttman, aki az Aylesburyben működő Stoke Mandeville-i kórház professzora és sokáig orvos igazgatója volt, négyszáz fogyatékkal élő sportolót vitt. A paralimpia helyszíneit 1988 óta a nyári játékokat rendező város biztosítja.
Az ifjúsági olimpiai játékok ötletét Jacques Rogge, a NOB elnöke vetette fel 2001-ben. A versenyeket 14 és 18 év közötti fiataloknak szánták úgy, hogy a nyári olimpiák évében téli ifjúsági olimpiákat, a téli olimpiák évében pedig nyári ifjúsági olimpiákat rendeznek. Ezek lényegesen rövidebbek a felnőtt-olimpiáknál és a résztvevők létszáma is korlátozott. Becslések szerint a nyári ifjúsági olimpiákra 30, a téliekre 15-20 millió dollárt költenek, a büdzsét a NOB állja. Az első rendező város Szingapúr volt 2010-ben, a 2012-es téli helyszínnek pedig az ausztriai Innsbruckot választották.
Kritikai szellem
A Nemzetközi Olimpiai Bizottságot számos kritika éri, a többi között a nyugati városok favorizálásáért. Döntően európai vagy észak-amerikai települések kapják ugyanis a rendezés jogát: a 1988-as szöuli játékokkal együtt mindössze négy ázsiai vagy óceániai helyszín nyert lehetőséget, dél-amerikai és afrikai egyáltalán nem. Igaz, 2016-ban Rio de Janeiro lesz a helyszín.Az 1998-as év a NOB tagjainak megvesztegetésétől volt hangos. A botrány azért tört ki, mert kiderült, több magas rangú döntéshozót fizettek le annak érdekében, hogy Salt Lake City kapja a 2002-es rendezés jogát. Végül a szervezet négy tagja lemondott, hatot pedig lemondattak. Ezek után számos reformot vezettek be a NOB működésében, hogy hasonló esetek ne ismétlődhessenek meg. Mindazonáltal − miután Párizs alulmaradt Londonnal szemben − az idei nyári játékok rendezési jogának odaítélése után a francia főváros polgármestere egyenesen az akkori brit miniszterelnököt, Tony Blairt és a londoni pályázati bizottságot vádolta meg azzal, hogy nem tartották be a szabályokat, és különféle ellenszolgáltatások révén jutottak jogosulatlan előnyhöz.
Napjainkra az olimpia a legnézettebb televíziós sporteseménnyé vált, amelynek megrendezéséért világvárosok versengenek. A mind a beruházások, mind a közönség számát tekintve gigantikus méretűvé nőtt programsorozat szervezőinek azonban az évek során jó néhány problémával is szembe kellett nézniük a terrorizmus vagy éppen a doppingbotrányok megjelenésétől a politikai, gazdasági befolyásolás szándékán át a korrupcióig.
Metró és drótkötél
London 1908 és 1948 után idén harmadszor rendez olimpiát. A brit főváros ezért a jogért 2003-ban nyolc várossal − Havannával, Isztambullal, Lipcsével, Madriddal, Moszkvával, New Yorkkal, Párizzsal és Rio de Janeiróval − szállt harcba. Két évvel később Szingapúrban négykörös szavazáson megelőzte az orosz, a francia, a spanyol fővárost és New Yorkot. Becslések szerint a július végétől augusztus közepéig tartó rendezvénysorozat naponta 350 ezer látogatót vonz Londonba, akik mintegy 11 milliárd fontot költenek el a szigetországban.
A britek ennek ellenére nem fogadták osztatlan lelkesedéssel az ötkarikás játékokat: a közvélemény-kutatások azt bizonyítják, hogy sokan úgy gondolják, ilyen rossz gazdasági viszonyok között nem kellett volna milliárdokat ölni az infrastruktúra fejlesztésébe, a szükséges létesítmények felépítésébe. Minden második ember eközben úgy véli, a világverseny növeli majd az ország elismertségét és gazdasági téren is hasznot hoz.
Érdekes tények
- A görög kormányzatban az 1896-os athéni játékok után a legtöbben úgy gondolták, minden évben a görög főváros ad majd otthont a rendezvénynek, a NOB azonban másképp határozott. A következő helyszín − éppen a századfordulón − Párizs lett.- Nők először 112 évvel ezelőtt, a francia fővárosban állhattak rajthoz olimpián. Az első bajnok a brit Charlotte Cooper lett, aki tenisz egyesben és vegyes párosban is aranyérmet nyert.
- Az 1900-as párizsi torna a zűrzavarok olimpiájaként vonult be a sporttörténelembe. Több részletben, összesen 160 versenynap alatt bonyolították le. A felületes rendezés, a rossz versenykörülmények oka minden bizonnyal az volt, hogy a hivatalos francia körök az az évi világkiállítás mellékeseményeként kezelték a versenysorozatot, és minden téren a kiállítás érdekeinek rendelték alá.
- Az olimpia rendezési jogát 1908-ban Róma kapta, a város azonban inkább lemondott róla, hogy erőforrásait a Vezúv kitörése miatt keletkezett károk helyreállítására fordíthassa. A tornát végül Londonban rendezték meg − az egyetlen városban, ami az újkori ötkarikás játékok történetében háromszor lehetett helyszín.
Az első, doppingszer okozta haláleset 1960-ban, Rómában történt: Knud Enemark Jensen dán kerékpáros leesett kerékpárjáról, és meghalt. Szervezetében amfetamint találtak.
- A magyar sport első és második olimpiai aranyérmét Hajós Alfréd − vagy ahogy a sajtó elnevezte, a magyar delfin − szerezte az első újkori olimpián, 1896. április 11-én gyorsúszásban. Hajós az egyébként 11 fokos tengervízben rendezett versenyen 100 és 1200 méteren is maga mögé utasított mindenkit. Nem csupán olimpiai bajnok, de építészmérnök, labdarúgó, labdarúgó-játékvezető, újságíró és a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya is volt.
- A 2012-es londoni olimpiai játékok kabalafigurája Wenlock, a paralimpiáé pedig Mandeville lesz. Két mágikus lény, érdekes, futurisztikus teremtmény. Egyszeműek, és a túlméretezett látószervük a kamera lencséjét jelképezi, fejük tetején a sárga fények pedig London jellegzetességeire, a taxikra utalnak. A szervezők azt remélik, hogy eladásukból mintegy 15 millió font bevétel származik majd.
Várhatóan 204 nemzet színeiben mintegy 10500 sportoló vesz részt a londoni olimpián, ők a 45 hektáron elterülő, több mint 17 ezer ágyas olimpiai faluban laknak majd. A versenyek a város 34 pontján zajlanak. A látogatók zömét a londoni metró fogja szállítani, de a Temze fölött 25 millió fontból épül egy drótkötélpálya, ami szintén összeköti a helyszíneket.
Év | Helyszín | Költség | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1972 | München | 656 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1976 | Montreal | 476 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1980 | Moszkva | n.a. | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1984 | Los Angeles | 531 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1988 | Szöul | 664 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1992 | Barcelona | 1793 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1996 | Atlanta | 1346 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2000 | Sydney | 2434 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2004 | Athén | 2404 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
2008 | Peking* | 786 | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
*becslés | ||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Forrás: Holger Preuss: Az olimpiai játékok gazdasági háttere
|
Legolvasottabb
Bukhat 160 ezer forintot, aki nem mutatja be az igazolását a NAV-nak
Elképesztő, milyen jövőt jósolt hazánknak a százmilliárdos nyereségű magyar bank
Moszkvai terror: fontos részleteket tarthattak vissza az amerikaiak, de nem véletlenül
A Spar döntésre jutott, levélben értesítette a dolgozóit
Retteghet a Netflix: erős rivális fenyegeti
Gulyás Gergely: bottal, de tudok járni
A februárban műtéten átesett Miniszterelnökséget vezető miniszter a beavatkozás óta most először beszélt az egészségi állapotáról és elmondta véleményét egykori jó barátjáról, Magyar Péterről is.
Nyilvánosságra hozták az egynapos matrica részleteit
Történelmi csúcson az arany árfolyama: van még szufla a nemesfémben?
A jegybankokon túli befektetők is elhiszik-e, hogy ilyen árakon is érdemes befektetni, s átlépnek-e az eladói oldalról. Jó kérdés.
Vigyázzon, ha elektromost vesz, komoly költségek szakadhatnak a nyakába
A szakértők szerint a casco esetén akár a többszöröse is lehet az elektromos autók biztosításának díja a benzines vagy dízeles változatokhoz képest.
Őrület, mennyiért vesztegetik majd a Xiaomi csodaautóját
Eljött az idő: egy korszak zárult le a patinás autógyártónál
Kitömött zsebbel járnak a magyarok
Bruttó 605 ezer forint felett az átlagkereset.
Retteghet a Netflix: erős rivális fenyegeti
Erre még Müller Cecília sem számított - Itt vannak a friss járványadatok
Az idei év 12. hetében csökkent az influenzaszerű tünetekkel orvoshoz forduló betegek száma.
FRISS HÍREK
-
19:32
Milliárdos „kriptoherceg” volt: most 25 év börtönt kapott
-
18:50
Nem feltétlenül higiénikusak a húsvéti termékek, főleg a sonkákkal van a baj
-
18:27
Szlovákia váratlanul leállította utolsó szénerőművét is
-
18:03
Újabb feltételekhez kötné az EU-s pénzek kifizetését a Bizottság
-
17:41
Útfelújítás miatt borul fel a közlekedés a belvárosban
-
17:17
Rácáfolt a várakozásokra az amerikai gazdaság
-
16:58
Washington Netanjahut is zsarolja?
-
16:22
Csaknem 3 milliárddal kárpótolja a gazdákat az állam
-
16:01
Gulyás Gergely: bottal, de tudok járni
-
15:40
Retteghet a Netflix: erős rivális fenyegeti