Újra kell értelmezni a bolt fogalmát

A fogyasztók új generációja, a „többcsatornás vásárlók” megjelenése miatt a kiskereskedelmi vállalatoknak újra kell értelmezniük a bolt és a vásárló fogalmát az értékesítési folyamatban. Az online és mobil vásárlási lehetőségek térhódításával a fogyasztók vegyesen használják a virtuális és a fizikai értékesítési csatornákat.
Hőnyi Gyula, 2012. július 9. hétfő, 14:13
Fotó: Napi.hu

Ez a PwC szerint azonban nem azt jelenti, hogy a kereskedővállalatoknak a boltban történő értékesítés helyett egyik napról a másikra webáruházzá kell alakulniuk. "A siker kulcsa a különböző értékesítési és marketingcsatornák együttes, hatékony kezelésében rejlik" − állítja Biczó Péter, a PwC Magyarország kiskereskedelmi és fogyasztási cikkek üzletágának vezető cégtársa. A többcsatornás fogyasztói szokásokhoz igazodva azok a kereskedők lesznek eredményesek, akik virtuális felületeiket nem csupán értékesítési platformként használják, hanem azt egyben kihasználják a fizikai térben lévő üzleteik forgalmának növelésére is. A válasz némiképp rímel a HDS-Ringier most indult közös vállalkozására, a hiper.hu-ra, amely eladási platform és marketingkommunikációs felület is egyben. Ám más elemzők szerint az internetes megjelenésnek elsősorban volument kell generálnia, a startup-időszakban az online felület nem alkalmas a szokásos marketingüzenetek eljuttatására, hacsak azok nem az árelőnyre vagy az eladások növelésére koncentrálnak. Vagyis egy kereskedőnek az online felületen való erősítést a forgalom beindítására kell használnia.

A PwC kutatása szerint a kereskedőnek úgy kell alakítania a szolgáltatását és szervezetét, hogy a vásárlói igényeket minden csatornán keresztül és minden országban ugyanolyan színvonalon tudja kielégíteni − nyilvánvalóan ez nem a napi fogyasztási cikkeket értékesítő cégekre vonatkozik. Az érintett cégek első számú vezetői szerint a fogyasztói magatartásban bekövetkező változások és a versenytársi fenyegetettség a globális szinten működő és a hazai vállalatok esetében egyaránt előkelő helyet foglalnak el mind a vállalati stratégiát befolyásoló, mind az üzleti növekedést veszélyeztető tényezők között. A PwC mostani kutatása szerint a kiskereskedelmi és fogyasztói szektorban működő cégek vezetőinek 64 százaléka szerint jelent kockázatot a növekedésre a fogyasztói magatartás és a kiadási szokások tartós változása.

Az új struktúra kialakítása, a többcsatornás vásárlók igényeinek megértése és kiszolgálása mellett óriási lehetőség van a meglévő piacok újrafelfedezésében és a földrajzi terjeszkedésben is. A fejlődő és a fejlett országok középosztályainak jövedelme közötti különbség folyamatosan csökken, sőt míg a fejlődő országokban a rendelkezésre álló elkölthető jövedelem mellett maga a társadalmi réteg is egyre szélesebbé válik, a nyugati országokban ezzel ellentétes tendencia érvényesül. Ezek a változások Magyarország esetében is egyre élesebben kirajzolódnak.

HOZZÁSZÓLÁSOK