Világversenyek gazdasági hatásai: nyertesek és vesztesek

Nem egyszerű feladat eldönteni, hogy egy futball-világbajnokság, olimpia vagy éppen Forma−1-es futam összességében pozitív vagy negatív hatással van a rendező ország gazdaságára. Az építkezések természetesen munkát adnak, profitot termelnek a tervező, kivitelező cégeknek, a versenyek ideje alatt pedig felpörög a turizmus, de az események lebonyolítása rövid idő alatt sok pénzt emészt fel és előfordulhatnak korrupciógyanús esetek. Nehezen számszerűsíthető az is, ha például az olimpia után ott maradó stadionok és egyéb létesítmények adta lehetőségekkel élve az emberek egyre többen és többet sportolnak, ezáltal hosszú távon csökkennek az állami egészségügyi költségek.

Világjátékok gazdasági hatásainak vizsgálatakor kulcskérdés az is, hogy az új létesítmények elhelyezkedése, mérete mennyire sikeresen igazodik a városfejlesztéshez és hogyan oldják meg az épületek utóhasznosítását − mondja Almássy Tibor, a PricewaterhouseCoopers (PwC) cégtársa. A jelek szerint ezzel a brit fővárosban nemigen lesz gond, hiszen a rendezők egyik legfontosabb jelszava és alapelve a fenntarthatóság. Az Olimpiai Parkból például a játékok végén Európa legnagyobb városi parkja lesz, a médiaközpontból pedig mintegy nyolcvanezer négyzetméter alapterületű üzleti centrumot alakítanak ki.

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei az Economx.hu hírlevelében.

Feliratkozom

A gazdaság és az üzleti élet legfrissebb hírei, podcastok, pénzügyi tanácsok naponta kétszer az Economx.hu hírlevelében.

Adataim megadásával és a "Feliratkozom" gomb megnyomásával kijelentem, hogy megismertem és elfogadom a www.napi.hu Online Kft. Adatvédelmi tájékoztatóját. Hozzájárulok hogy az email címemre hírleveleket küldjön az Economx.hu aktuális híreiből

Az Ön neve

Az Ön email címe

Feliratkozom

Küldtünk Önnek egy emailt! Nyissa meg és kattintson a Feliratkozás linkre a feliratkozása megerősítéséhez.

Ezután megkapja az Economx.hu Hírleveleit reggel és este.

Görög csőd

Ezzel a feladattal Barcelona is jól birkózott meg 1992 után, a játékokat 2004-ben megrendező görög főváros azonban kevésbé. Athénban mára több stadiont felvert a gaz, sem gazdája, sem hasznosítója nincs. A fegyelmezett projektmenedzsment az alapja mindennek − állítja a szakember, aki szerint kiemelt feladat, hogy egy projektközpont megfelelően kézben tartsa a szálakat, hiszen így a privát és egyéb érdekek nem zilálják szét a megaberuházást. A görögök küszködtek ezzel a feladattal, a rendezőknek láthatóan nem volt meg kellő gyakorlata egy egyszeri városszintű nagyberuházás kivitelezésében.

Arra azonban nem panaszkodhattak, hogy nem volt elég idejük felkészülni a feladatokra, hiszen már a 2000-es olimpia megrendezésére is pályáztak. A vége mégis kapkodás lett, ami jócskán megdrágította a munkálatokat, hiszen amikor bármi áron be kell fejezni egy stadiont vagy az olimpiai falu épületeit a megnyitóra, a rendezőknek sem idejük, sem lehetőségük nincs válogatni a kivitelezők szolgáltatásai, árai között. A sietség mindig megdobja a költségeket − teszi hozzá Almássy Tibor, aki úgy véli, az egyik legfontosabb tényező a nagyméretű stadionok számának helyes meghatározása. Minél kevesebb létesítmény sorsát kell később hosszú távon rendezni, annál egyszerűbb a rendezők dolga. Ma pedig már sokféle ideiglenes technológia létezik, amivel akár egy kisebb sportpálya is felépíthető, majd szétszedhető.

Azt, hogy számokkal is kimutathatóan előnyös lesz-e a teljes brit nemzetgazdaság számára az olimpia, nehéz megmondani. London és környéke azonban kétségkívül jól jár, sőt ez már az elmúlt években is tapasztalható volt, hiszen a kezdődő beruházások egyértelműen felpörgették a gazdaságot.

Számháború

A PwC szakemberei nem csak sportgazdasági események finanszírozási, tervezési feladataival foglalkoznak, rendszeresen készítenek elemzéseket, előrejelzéseket egy-egy óriásprojekt gazdasági hatásairól. Nincs azonban könnyű dolguk. Paradox módon például az olimpia nemzetgazdasági költségébe nem számíthatók bele az infrastrukturális fejlesztések. Nehezíti az elemzést az is, hogy a sportrendezvények után sok létesítmény jellemzően magánkézbe kerül, és sorsukról − például arról, hosszú távon profitot vagy veszteséget termelnek-e − nincs értékelhető információ. A sor folytatható: miközben a licencdíj − többek között egy Forma−1-es futam esetében − egyszeri, igen jelentős és általában nyilvánosságra hozott tétel, a haszonelemzések nem egyértelműek minden esetben, így a szállodákban, éttermekben költő vendégek által befizetett adóról, áfáról nehéz megállapítani, hogy a versennyel összefüggésben keletkezett-e.

Jelenleg nincs olyan elemzés, ami 2-3 olimpiát összevetve, minden tényezőt figyelembe véve alkotna véleményt. A világszintű sportrendezvények után rendszerint napvilágot lát egy a főként a hátrányokra koncentráló analízis és ennek ellentettje is. Igaz, hogy a gazdasági válságból való kilábalás egyik útja éppen a befektetés, nem mindegy azonban, hogy mibe: egy olimpia képes lehet nagy előnyhöz juttatni egy országot, viszont magas fokú szervezettséget igényel − mondja Almássy Tibor. Az olimpiák ráadásul speciális kategóriát alkotnak a sportrendezvények között, hiszen a pályázatokat egyetlen városra írják ki. A beruházások ilyen mértékű koncentrációja torzíthatja a gazdaság szerkezetét és könnyen még magasabbra emel egy amúgy is fejlett térséget. Ebből a szempontból sokkal praktikusabb egy, a 2012-es lengyel−ukrán közös rendezésű futball Európa-bajnoksághoz hasonló megoldás. A rendezvénysorozat költségeit két ország közösen állja, a rövid és hosszú távú előnyökből pedig − a jegybevételektől az utánpótlás korú fiatalok számára rendelkezésre álló stadionokig − több város is profitál − mondja a szakember. Véleménye szerint − főként a közép-európai térségben − érdemes volna gyakrabban effajta együttműködéseket létrehozni. A kölcsönösen kiaknázható előnyök ugyanis megvannak, legyen szó energetikáról, légi közlekedésről vagy sportról. Minél nagyobb gazdaság, minél több szereplő viseli egy-egy beruházás terheit és kockázatait, annál nagyobb a kockázatok eloszlása.