Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

Zökkenőmentesen átálltunk − jelentette ki Virág Judit a ház október 16-i árverése után, megerősítve egyben, hogy a jövőben is becsértékes szisztémában aukcióznak majd. A közönség se akadt fenn ezen, nem lassította le a liciteket − igaz, ez amolyan bevezető árverés volt. A katalógusban megjelölt kezdő árak kikiáltásiként funkcionáltak és az esetek többségben a leütési árak benne voltak a megadott becsértéksávban.

A galéria decemberi katalógusában már nem lesznek kezdő árak, csak becsértékek. Az árverés kezdetekor Virág Judit tudatosan nem mondott erről semmit, mert meggyőződése, hogy az új rendszerre a lehető legtermészetesebben kell áttérni. Az csak segítheti a szakmát, ha a valódi eredmények látszódnak egy-egy árverés után − mondta el lapunknak a galériatulajdonos −, és a beadóknak is érdemes szembesülniük azzal, honnan érdemes indítani egy-egy művet.

Cirkusz. Aba-Novák képe becsértéksávja alján, 16 millió forintért kelt el

A jelenlegi piaci helyzetben − becsértéktől függetlenül − sok az esetlegesség, nincsenek markáns és következetes arányok. A Virág Judit-aukción például elkelt egy Glatz Oszkár egymillió fölött vagy Pólya Tibor téli életképe 1,6 millióért, de nem volt licit hasonló értékben egy-egy Mednyánszkyra vagy egy harmincas évekbeli Anna Margit-festményre. Az általános hangulat még mindig deprimált, sok régi vevő távol tartja magát.

A legdrágább tétel Czóbel Béla 1908-as csendélete lett 32 millió forintos leütéssel, 30−50 milliós becsérték mellett. A képre limitárat is meghatároztak − valószínűleg az alsó becsértéken −, de végül is elkelt, és ezt ma meg kell becsülni. (Aki figyelt a licitálásokon, a limitáraknak nemcsak a létét, hanem a mértékét is belőhette.) Czóbel sokáig lappangó műve egyébként három éve bukkant fel a piacon, szerepelt a Virág Judit Galéria 121 legszebb magyar festmény című nagy sikerű tárlatán, majd a ház 2008. őszi árverésén is. Akkor 24 millión kezdett és 48 millión ütötték le − de ez még a válság előtti időkben volt (Napi Gazdaság, 2008. október 21.).

Aba-Novák Cirkusza 16 milliót ért meg valakinek, ez a becsértéke alja volt, a tetejét 22 milliónál jelölték meg. A becsértékek és a kezdő árak megállapításánál is látszott az óvatosság. Egy Egry-kép 2008 előtt simán belefért a 15−20 milliós kategóriába, most a Badacsony című 1939-es olajpasztelljének becsértéke 10−12 millió volt, 7 millióról indult, végül 11 millión ütötték le. Csók István Hölgy a kertben című képe viszont 4,2 millióról kezdett, 8 és fél milliós leütési ára pedig éppen egymillióval haladta meg a felső becsértéket. Az is előfordult, hogy egy -egy mű nem érte el az alsó becsértéket, de a kezdő árán elvitték − ilyen volt Czigány Dezső Táj kazlakkal című képe 7 millió, önarcképe 13 millió forintért.