KARSAI KÁROLY ötvenhét éves építészmérnök, két felnőtt gyermek édesapja. 48 éve él a Belvárosban. Az Eötvös József Gimnáziumban érettségizett 1963-ban. 1971-ben diplomázott a Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán. Polgármesterré választásáig, 1994 végéig építész-tervezőként dolgozott. Ma is több százan élnek az általa tervezett családi házakban, de sok műemlék, egyházi és szociális épület létrehozását, felújítását is irányította. 1994 őszén a Fidesz–MDF–KDNP jelöltjeként Belváros-Lipótváros polgármesterévé választották, azóta is ezt a tisztséget tölti be. Az elmúlt négy évben jelentős közérdekű fejlesztéseket – iskolák, a helyi egészségügyi ellátás teljes megújítása – valósított meg az általa vezetett kerület – emlékeztet. Most jelöltként a fejlődés felgyorsítása a célja. Programjára tűzte – egyebek között – a teljes körű közlekedési reformot. Célja még több park, tér, sétálóutca, virágos Lipótváros és Belváros. Újraválasztása esetén minden eddiginél jobb közbiztonságot, megfelelő közrendet ígér. Tervei szerint folytatja a lakóházak rehabilitációját, kiterjesztve a programot az udvarokra, lépcsőházakra, liftekre. Az egészséges életmód feltételeinek megteremtéséhez korszerű sport- és szabadidőcentrumok kialakítására, lakossági programok szervezésére is szükség van; ez is szerepel programjában. Tervei szerint folytatja a minőségi idősellátás hagyományait, további gondozóházak létesítését ígéri. Az egészségügyi hálózat mostanra elért minőségének megőrzése és fejlesztése egyik legfontosabb célja. Szükségesnek tartja, hogy a kerületben élők számát megfizethető, korszerű bérlakások létesítésével növelje. Polgármesterként a preventív szociálpolitikát és szegénységkezelést, szociális kataszter felállítását is fontosnak tartja. TÓTH LAJOS 1937-ben született, jelenleg nyugdíjas főtanácsos, végzettsége szerint bányamérnök. Tizenhét évet töltött el a szakmájában Pécsett, az államigazgatásban pedig tizennyolc évet Budapesten. Élete első pártjába, az MDF-be 1990-ben lépett be, 1993-ban a MIÉP alapítójaként az V. kerületi szervezet elnöke lett. 1991-től 1993-ig a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, 1994 és 1996 között a Fővárosi Temetkezési Intézet felügyelőbizottságának elnöke volt. 1998 óta az V. kerületi önkormányzat MIÉP-es képviselője, a városfejlesztési, később a közbeszerzési bizottság elnöke. Polgármesterré választása esetén változtatna a jelenleg általa formálisnak vélt lakossági kapcsolaton, amelyet tényleges tartalommal töltene meg. Az egészségügyi és szociális juttatások szintjét a nyugati nagyvárosokéhoz hasonlóvá emelné. Nagy gondnak tartja a bérkoldusok jelenlétét a kerületben, őket a fővárossal összehangolt lépésekkel távolítaná el. Véleménye szerint mára tűrhetetlenné vált a hajléktalanhelyzet, amelynek kialakulásában a kormánynak is nagy felelősséget tulajdonít. Tarthatatlannak tartja a zsúfoltsággal, a turizmussal járó bűnözést, sokallja a betörések számát, amelynek csökkentésére minden törvényes eszközt bevetne. Megválasztása esetén létrehozná a kerület saját közterület-felügyeletét, amely a rendőrséggel közösen közrendvédelmi feladatokat is elláthatna. A cityjelleg kialakítására jónak tartaná a helyi üzlettulajdonosok és kisvállalkozások támogatását is. Megváltoztatná az önkormányzat eddigi lakásgazdálkodását, amelyet elhibázottnak és átgondolatlannak tart. Elsősorban várospolitikai okokból korlátozná, illetve szabályozná a külföldiek lakásvásárlási lehetőségét. Sokkal erőteljesebben képviselné a fővárossal szemben a kerület érdekeit. STEINER PÁL 1953-ban született Budapesten, nős, főiskolás lányát és középiskolás fiát neveli. Az ELTE állam- és jogtudományi karán 1989-ben doktorált, 1992-ben ügyvédi jogtanácsosi vizsgát tett. 1989-ben a Nemzetközi Kulturális Intézet titkárságvezetője, 1992-től a Mélyépító Vállalat vezető jogtanácsosa volt. 1994 óta egyéni ügyvéd. Nyolc éve V. kerületi képviselő, a szocialista frakció vezetője, a jogi és igazgatási bizottság elnöke. Országgyűlési képviselő, az alkotmány- és igazságügyi, valamint az európai integrációs ügyek bizottságának tagja. A kerületi önkormányzat első számú feladatának tartja, hogy Belváros-Lipótvárosból lehetőleg minden itt élő ember számára a szó igazi értelmében élhető várost teremtsen. Ennek érdekében változtatást tervez – egyebek között – a kerület egészségügyi és szociálpolitikájában. A 2003. évi kerületi költségvetésben növelni kívánja az egészségügyi és szociális célokat szolgáló pénzügyi forrásokat. Eltökélt szándéka, hogy minimálisra csökkentse az állampolgároknak a hivatallal szembeni kiszolgáltatottságát. Olyan támogatási forma kialakítását tervezi, amely kérvények helyett normatív módon juttatja szociális segítséghez a rászorulókat. Jelentős mértékben bővítené az idős emberek otthoni gondozási rendszerét, új, korszerű nyugdíjasházat építtetne. Bővítené és fejlesztené az otthoni gyógyítás lehetőségeit, a rászoruló betegek házi gondozási rendszerét. Kiemelten kezelné a parkolási gondokat, e téren megválasztása esetén számos, a kerületiek érdekeit szolgáló intézkedéssel teremtene rendet. XANTUS JUDIT közigazgatási szakjogász, évekig a Belváros jegyzője. A Magyar Közigazgatási Kar alapító tagja, a Budapesti Tagozat elnöke, az Egészségügyi Ellátottak Érdekvédelmi Szövetségének társelnöke. A Belvárosi Nők Egyesületének elnöke. Két felnőtt gyermek édesanyja. Az önkormányzat gazdálkodásának középpontjában a biztonság és a kiszámíthatóság kell hogy álljon – vélekedik. Ezért négy évre szóló gazdálkodási koncepciót alkotna meg, kijelölve az egyes pontok megvalósítási dátumát, az ehhez szükséges forrásokat. Átláthatóvá tenné az önkormányzati gazdálkodást, lehetővé tenné a polgároknak, hogy betekintsenek a közpénzek felhasználásába. Az önkormányzat vagyongazdálkodását elsősorban a kerületben élők helyzetének javítására fordítaná. Megválasztása esetén társasház-felújítási alapot hozna létre az épületek rekonstrukcióira. A társasházi képviselőkből megalakítaná a Társasházi Kollégiumot, és bevonná őket a társasházakkal kapcsolatos szabályzatok, rendeletek, lakóház-felújítási ütemterv elkészítésének munkájába. A kerület legnagyobb környezetvédelmi problémájának a közlekedés okozta levegőszennyezést, az utcai szemetelést és a kutyafuttatók hiányát tartja. Ezek kezelése érdekében minden befolyását latba vetné a környezetkímélő – Vár-buszhoz hasonló – autóbuszok mielőbbi bevezetésére és kiegészítő közterület-takarítás megszervezésére. Programjában önálló belvárosi közterület-felügyelet felállítása is szerepel. A közbiztonság javítása érdekében lehetőséget biztosítana a rendőrségnek, hogy a Belváros északi részén is rendőrőrs működjön. Forrás: Népszabadság