Relatív munkaerőhiány alakult ki Jászberényben

Polgármester-jelöltek: HORVÁTH ISTVÁN (JLÉE), MAGYAR LEVENTE (SZDSZ, JELENLEGI POLGÁRMESTER), SZATMÁRI ZOLTÁN (MSZP) és TAMÁS ZOLTÁN (FIDESZ-MDF).
NAPI, 2002. október 3. csütörtök, 13:57
Fotó:

A Jászberénybe betelepült társaságok hatására a városban tulajdonképpen munkaerőhiány van, amelyet úgy kívánnak orvosolni a helyhatóság vezetői, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben 5-10 ezer embert kívánnak a városba vonzani. Jelenleg Jászberényben mintegy 1500 vállalkozás működik, az éves iparűzési adó meghaladja az 1,1 milliárd forintot. A további fejlesztések terén egyelőre két lehetséges verzióval számol a városvezetés. Ezek egyike a használaton kívüli honvédségi ingatlanok megszerzése és azok hasznosítása, a másik egy új, a várost elkerülő körgyűrűnél található terület ipari parkká alakítása.

A 29 ezer lakosú Jászberény jelenlegi gazdasági helyzetét jól jellemzi, hogy a rendszerváltáskor csupán 200-250 vállalkozás működött a városban, ma pedig mintegy 1500 - mondta lapunknak Magyar Levente polgármester, aki úgy véli, hogy ezek egyike sem kényszervállalkozás. Magyar szerint a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági társaságokról szóló éves felméréséből az is kiderül, hogy a megye tíz legjobban teljesítő cégéből négy Jászberényben található, 14 pedig benne van az első ötvenben. A város ipari, gazdasági struktúrája a privatizáció után kezdett átalakulni. A nagy cégek közül az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft., illetve az 1950-es években alapított Aprítógépgyár Rt. tölt be meghatározó szerepet. Nagyban befolyásolja a város gazdaságát az ezekre a cégekre épülő beszállítói kör is.

A rendszerváltás óta a külföldi tőke meghatározó volt Jászberény gazdasági életében, a legjobb példa erre az Electrolux által megvásárolt Lehel Hűtőgépgyár - közölte a polgármester. E cégnél újabb beruházás is várható, ugyanis a svéd társaság Jászberénybe telepíti az AEG-porszívók németországi gyárát. Ez azt jelenti, hogy a már meglévő egységek kiegészítésével a jelenlegi éves 800 ezres kapacitást 1,5-2 millióra kívánják növelni. Ezenkívül szó van arról is, hogy egy olaszországi cég a városba költöztetné hűtőipari berendezéseit gyártó egységét. Komoly hatása van a térség gazdaságára a 15 kilométerre, Jászfényszarun található Samsung-gyárnak is. A polgármester szerint a város a nagy cégek beszállítóival is folytat tárgyalásokat az esetleges beruházásokról.

Jelenleg a városban a munkanélküliség csupán négy százalék körüli, ennek döntő többségét a megfelelő végzettség nélküliek adják. Magyar szerint a városban egyre jobban terjeszkedő cégek lassan több munkaerőt kívánnak foglalkoztatni, mint amennyit Jászberény biztosítani tud, így a város körüli településeken kell munkaerőt keresni. Ennek a problémának a megoldása a polgármester szerint az, hogy az elkövetkezendő 10-15 évben olyan ipari, kereskedelmi, illetve kulturális bázist kell létrehozni, amely képes az ez idő alatt betelepülő 5-10 ezer embert eltartására. Ezzel összhangban a város jövőre - a gázközművagyon ellenértékéből, önerőből és pályázatok útján szerzett pénzből - megkezdi 33 lakás felújítását, átalakítását.

Ezekből az előzetes tervek szerint pedagógusok, közalkalmazottak, rendőrök, tűzoltók kapnak lakásokat. Ezenkívül Jászberény a jövőben a Széchenyi terv pályázatait igénybe véve szociális bérlakásokat is létre akar hozni. E két beruházással összesen mintegy 100 új lakást építenek meg, több mint egymilliárd forint ráfordításával. A városba betelepült cégek a saját érdeküknek is tekintik dolgozóik elhelyezését, így Magyar elmondása szerint pénzzel támogatnák az erre irányuló ingatlanfejlesztéseket. Cserébe nem tulajdonjogot szereznének a társaságok, hanem a bérlők megválasztásába szólnának bele.

A város címzett és céltámogatásokból több beruházást is végrehajtott az utóbbi négy évben. Így többek között 33 dél-hevesi, illetve jászsági település összefogásával regionális hulladéklerakót építettek, korszerűsítették a közvilágítást, kiépítették a szennyvízgyűjtő hálózatot. A helyi Erzsébet Kórházban új, korszerűen felszerelt sebészeti pavilont hoztak létre, amelyben helyet kapott a fül-orr-gégészet, valamint az intenzív osztály is.

A város fejlesztésére a közeljövőben két lehetőség kínálkozik a polgármester szerint. Az egyik az, hogy a lakott területet elkerülő körgyűrű megépítésével az út és Jászberény közötti terület felszabadul, amely újabb ipari létesítmények felépítésének adhat otthont. A másik megoldás az lehet, hogy a részben Jászberény tulajdonában, részben pedig állami kézben lévő, ám használaton kívüli volt honvédségi ingatlanokat a város teljes mértékben megszerzi. Ezeken a teljes közművel ellátott területeken részben tömblakásokat, részben ipari parkot létesítenének.

A város éves költségvetése mintegy ötmilliárd forint, ennek nagy része, 1,1 milliárd forint a helyi iparűzési adóból származik. Jászberényben kétféle, 1,8, illetve 2 százalékos az iparűzési adó. Előbbit a ténylegesen gyártó, illetve termelő cégeknek kell fizetniük, utóbbit pedig többek között a pénzintézetek és a kereskedelmi társaságok adják. A város költségvetése évente 6-8 százalékkal nő, ezt a bővülést meg kívánja tartani Jászberény. A város életében is fontos szerepet játszik majd az EU-csatlakozás, Magyar szerint a tagság elnyerése után olyan regionális pénzekre lehet majd pályázni, amelyek nem csupán a város, hanem az egész Jászság gazdasági fejlődését elősegíthetik.

HOZZÁSZÓLÁSOK