A Magyar Tudományos Akadémia a törvény definíciója alapján köztestület, amelynek tagjai egyrészt az akadémikusok, beleértve a külső tagokat is, másrészt minden olyan tudományos fokozattal rendelkező kutató, aki bejelenti, hogy tagja kíván lenni az Akadémia köztestületének. A tavalyi törvény- és alapszabály-módosítással megerősödött a külső köztestület szerepe, így az Akadémiának ma már nemcsak a külső tagjai, hanem külső köztestületi tagjai is részt vesznek az Akadémia munkájában - emelte ki a változtatásokat Pálinkás József, az MTA elnöke. A száznál is több külső tag többsége a Kárpát-medencében, másik része a világ egyéb részein él. A külső köztestületi tagok esetében a Kárpát-medencében élők aránya jóval nagyobb és ők is közvetlenül részt vehetnek az Akadémia munkájában, így egy-egy stratégiai probléma feldolgozásában. (Az MTA-nak nyolc stratégiai programja van az ország és a Kárpát-medence jövőjét meghatározó területeken, mint például a vízgazdálkodás vagy az oktatás.) A kapcsolat a határon túli közösségekkel szorosabbá vált azzal, hogy 2007-ben létrejött Kolozsváron az MTA-nak egy területi akadémiai bizottsága, így szervezetten tudják bevonni a tudományos életbe a külhoni kutatókat. Ezen kívül a határon túli egyetemekkel is széles körű az együttműködés. Jó példa erre a 2001-ben létrejött Erdélyi Magyar Tudomány Egyetem, amely három helyszínen, több mint 20 szakon oktatja a diákokat és jó kapcsolatot ápol a hazai felsőoktatási intézményekkel - nyilatkozta Pálinkás József. Sok magyar oktató megy a határon túlra tanítani, illetve sok külhoni fiatal jön a magyar egyetemekre tanulni, különösen a doktori kurzusok népszerűek. Napjainkra szellemi értelemben visszaállt az 1830-as éveknek megfelelő állapot, azaz az Akadémia a teljes magyar tudományosságot képviseli. Egyedül az állampolgárság kérdése lehet különbség határon inneni és határon túli magyar kutatók között, de az intézet egyenrangú félként kezeli a külhoni magyarságot, illetve a munkában való részvételük is teljesnek mondható. Komoly jelentőséget tulajdonítanak a magyar nyelvészeti, történelmi és kisebbségekkel kapcsolatos kutatásoknak és a jövőben is támogatni kívánják az ilyen jellegű kutatásokat végző szerveződéseket. Az MTA meghatározó szerepet tölt be a 150 éve alapított és az erdélyi magyar tudományművelőket és tudománypártolókat összefogó Erdélyi Múzeum Egyesület életében is. Az EME a legnagyobb múlttal rendelkező, akadémiai jellegű erdélyi magyar tudományos társaság. Az 1859-ben Kolozsváron alakult civil szervezet ma is a kulturális nemzeti összetartozás jelképe és az MTA társintézménye. Az Európai Unió bővülésével még közelebb kerülnek egymáshoz az országok, új távlatok nyílnak az együttműködésekben is - vélekedett Pálinkás József. A pályázati rendszer kiemelten támogatja a regionális összefogást, így a megszerezhető források folyamatos bővülésére lehet számítani. Remélhetőleg ezáltal még több alkalom nyílik a közös tudományos munkára.