Az önkéntes nyugdíjpénztárak évek óta kimagaslóan jó hozamokat produkálnak és a mostani környezetben látványosan gyarapították a tagok vagyonát. Az egészségkasszákhoz eközben már nem csak egészségügyi, de önsegélyező szolgáltatásokat is nyújtanak - derül ki az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége adataiból.

A pénztártagok nagyon bíznak a szektorban, ezt mutatja, hogy az egyéni befizetéseiket idén jelentősen növelték. Ugyanakkor a munkáltatói befizetések visszaestek, mivel a cafeteriarendszer legutóbbi átalakítása eredményeként nőtt a munkáltatói pénztári támogatások terhelése.

Az ÖPOSZ szakértői szerint fontos lenne az öngondoskodási mielőbbi jelentős ösztönzése , ami a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy a mostaninál sokkal több munkavállaló kezdi meg a takarékoskodást a pénztári megoldásokkal nyugdíjas éveire és az egészségének megőrzése érdekében.

Már 55 százalék spórol nyugdíjra

A munkavállalók jelentős részének van jövőképe, időskori várakozása, hiszen ma már minden második megkérdezettnek van valamilyen nyugdíjra félretett pénze, még ha nem is céltermékekben - legalábbis erre utalnak az ÖPOSZ legutóbbi reprezentatív felmérésének eredményei. A kérdőív alapján ez talán nem is meglepő, hiszen 62 százalék tart a jövőtől. A munkavállalók legnagyobb része - 44 százaléka - azonban ma havonta kevesebb, mint 10 ezer forintot tud félretenni nyugdíjcélú megtakarításként, pedig a válaszadók közel háromnegyede (71 százalék) úgy érzi, amit félretesz az kevesebb, mint amit ideálisnak gondol.

Dr. Kravalik Gábor, az ÖPOSZ elnöke a Napi.hu-nak azt mondta, az önkéntes pénztárakat ismerik az emberek és bíznak bennük. Azonban ahhoz, hogy még többen és mielőbb el tudják kezdeni a takarékoskodást, lépnie kell mind a három érintett szereplőnek, a kormánynak, a munkáltatóknak és a munkavállalóknak. A pénztárakkal akár egy ma átlagos havi tízezres befizetéssel komoly vagyont lehet felhalmozni. A kulcs itt is az időbeni (korai) kezdés és a rendszeresség. A hozamok mellett az évi 20 százalékos, akár 150 ezer forintos adókedvezmény komoly segítség ebben. Sajnálatos, hogy ezzel a megkérdezettek 40 százaléka nincs tisztában. A nyugdíjcélú megtakarítás növelésére való igény viszont nagyon is megvan a munkavállalókban, akiknek a többsége külső támogatást vár a nyugdíjmegtakarításai növelésére. 69 százalékuk magasabb fizetést szeretne ehhez, szintén 69 százalékuk munkáltatói kiegészítést tartana célravezetőnek, 56 százalékuk pedig további adókedvezményt látnak jónak. A felmérés alapján a megkérdezettek szívesen fogadnák, ha az állam lépéseket tenne az előtakarékoskodás fokozása érdekében.

"A megtakarítást ösztönző elméletileg elképzelhető lépések közül magas arányban választották azokat a munkavállalók, amelyek az állam beavatkozásával járnak. Szívesen fogadnák például a közvetlen állami támogatást, vagy a munkáltatók ösztönzését" - mondta erről Dr. Kravalik Gábor. Szerinte nagyon fontos: az emberek tisztában vannak azzal, hogy nekik is áldozatot kell vállalniuk. Ez pedig abból látható, hogy az az elképzelés, amely szerint a munkáltatói befizetés után adókedvezményt kapna a munkavállaló, annak ellenére is igen kedvező fogadtatásra talált, hogy ebben az esetben a munkavállalóknak is rendszeres befizetést kellene vállalniuk.

Az ÖPOSZ szakértőinek javaslata, ugyanis épp ez. A munkáltató befizetése mellé, egy ahhoz igazodó egyéni megtakarítás vállalása esetén egy új kedvezményrendszer kialakításának tervét dolgozták ki, mely a cégeknél működő cafeteriarendszeren kívül is életképes lenne. Ez a megoldás sok millió munkavállaló, köztük akár a jelenleg legkevésbé öngondoskodó pályakezdők számára jelentene lehetőséget a hosszútávú takarékoskodás megkezdésére. Az ÖPOSZ azt reméli, hogy az a pénzügyi tudatosságot erősítő stratégia, amelyről a kormány rövidesen tárgyal, szintén kedvező irányú változást hoz, így az öngondoskodás széles körben elterjedhet, azaz mindhárom szereplő elégedett lehet.

Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.