- A Borsodi Műhely Kft. elődje 1981-ben indult. Hogyan jutottak el a családi házból a győri ipari parkig?

- A céget egyéni vállalkozóként édesapám indította el 36 éve, gépi forgácsolással kezdett el foglalkozni. Miután fiatal éveiben Kelet-Németországban dolgozott, az ottani munkastílus és szervezettség megtetszett neki, és egy hasonló munkahelyet szeretett volna kialakítani, ahol jól érzi magát. A családi házban indult vállalkozás ütemesen fejlődött, kezdetben főleg textilipari gépalkatrészek gyártásával foglalkozott. A cég 1993 óta főként az egyedi gépalkatrészgyártásra fókuszál - leginkább az autóipar számára. Bármilyen kopott vagy törött alkatrészt tudunk pótolni. Ezt az irányt alapvetően az 1992-es textilipari válságnak (a kínai import európai beengedése nyomán) köszönhetjük.

A Borsodi Műhely mérföldkövei
ÉvEsemény
1981Alapítás
1992Egyedi gépalkatrészgyártás megkezdése
1994Opel hosszú távú partneri viszony indulása
1999Második gyártóbázis kialakítása Kisújszálláson
2002Új telephely a győri ipari parkban
2004Szombathelyi telephely létrehozása
2008Új beruházás: hőkezelés, anyagvizsgáló laboratórium
2014Generációváltás a cégvezetésben
2016Szombathelyen új üzemcsarnok építése, győri irodaépület bővítése
Forrás: cégközlés

Szintén akkoriban indult el az Opel-gyár Szentgotthárdon. A nagy gyártósorok jellegzetessége, hogy az alkatrészek a működés során elkopnak vagy törnek - ezt a néhány darabot viszont általában már nem az eredeti gyártóktól kérik be, hanem helyben keresnek megoldást. Erre a munkára kerestek az ottani mérnökök is valakit, mi pedig a Rába révén "kerültünk képbe". A kapcsolat azóta is erős, 1999 óta pedig mi vagyunk az úgynevezett kopó-törő alkatrészek kizárólagos szállítója, öt cég közül nyertük el a megbízást.

Az opeles kapcsolatoknak is köszönhető, hogy a szombathelyi Epcos is a megbízónk lett. Még 2004-ben kértek fel bennünket, hogy - teljes kiszervezés nyomán - lássuk el az egész üzemet improduktív alkatrészekkel. E megbízás feltétele pedig az volt, hogy a teljes gépalkatrészgyártó üzemüket megvásároljuk és az embereket átvesszük, így indult el a szombathelyi üzemünk Borsodi Fémmegmunkáló Kft. néven - a telephely a napokban költözik új üzembe.

- Hogyan tudták finanszírozni a beruházásokat?

- A győri ipari parkba 2002-ben költöztünk be, majd öt év után már bővítenünk kellett: nőtt az üzem mérete és egy hőkezelő üzemet is kialakítottunk - akkoriban 860 millió forint volt az árbevételünk, míg a 2008 őszére elkészülő beruházás egymilliárd forintba került. A bővüléshez mindenképpen szükségünk volt egy jó bankra, akik támogatnak terveinkben. Így kerültünk kapcsolatba a CIB Bankkal, amellyel az évek során jó viszonyt alakítottunk ki, a pénzintézet többféle megoldását vettünk igénye. A bank számára fontos, hogy a cégünk folyamatosan nő, fejleszt és beruház, mi pedig nagyra értékeljük, hogy mindenben támogatnak minket.

- A győri bővítés időzítése utólag nem tűnik a legjobbnak.

- Igen, viszont számunkra a 2008 őszi hónapok soha nem látott munkamennyiséget hoztak, alig győztük a munkát - már csak emiatt is mellbevágó volt a 2009 eleji nagy visszaesés. A termékeink jellemzően raktárra mennek, így a piaci folyamatok néhány hónap késéssel jelentkeznek a számainkban. Sajnos volt olyan megrendelőnk, aki akkoriban átmenetileg csaknem teljesen visszavonta megrendeléseit.

A válság kezelése nem volt könnyű, mivel a válság 2009-es mélypontján a termelésünk 55 százalékkal esett vissza. Sokat számított, hogy a CIB Bank fizetési haladékot ajánlott, miközben a cégnek is jelentős tartalékai voltak. Számunkra a létszámleépítés nem igazán járható út, mivel az egyedi gyártáshoz jól képzett szakemberek - akik a szakma csúcsát jelentik - kellenek, akiket nehéz pótolni.

Utólag azt hiszem, hogy a válság jót is tett a cégünknek, mivel tudtunk időt szánni a működés átgondolására. Rájöttünk, hogy a hatékonyság növelésével csökkenthetjük költségeinket, így átszerveztük folyamatainkat, javult a szervezet és a munkastílus is. A 2010-es teljesítményünk pedig már felülmúlta a 2008-ast is.

- Mit mutatnak a tavalyi számok?

- Az árbevételünk a 2015-ös 2,3 milliárd forint után tavaly 2,6-2,7 milliárd forint lehetett, míg idén újabb öt százalékos növekedésre számítunk. Az adózott eredményünk pedig stabilan meghaladja a 200 millió forintot. A cég létszáma - a három telephelyen együtt - jelenleg 220 fő körül jár.

- Miért fontos a hőkezelési tevékenység?

- A hőkezelő üzem kialakítása fontos előrelépés volt. A cégnek ugyanis korábban már aláírásra váró szerződése volt a világ egyik legnagyobb repülőgépalkatrész-gyártójával. Az üzlet azonban végül meghiúsult, mert kiderült, Magyarországon nincs olyan hőkezelő üzem, amely alkalmas lenne a speciális feladatok elvégzésére.

A hőkezelés időközben gyakorlatilag önálló üzletággá nőtte ki magát. Ma már nyolc kemencével működünk, ahol a saját termékeink aránya tíz százalék alatti, viszont háromszáz kilométeres körből érkeznek a partnerek hőkezelésre váró termékei. Így a cég összes árbevételének ötödét-hatodát ma már a hőkezelés hozza.

- Kik a Borsodi Műhely fő partnerei?

- Jellemzően autóipari megrendelőink vannak, akikkel már több éve működünk együtt sikeresen. Akikhez ugyanis bekerültünk, azoknál ott is tudtunk maradni - ez már csak azért is fontos, mert így a partnereinkkel együtt tudunk bővülni. Az egyedi készülék- és alkatrészgyártásnak fontos eleme, hogy közel kell lenni a vevőkhöz, mert nem mindig raktárra gyártunk, hanem olykor gyorsan kell pótolni az elromlott gépet, hogy ne álljon sokáig a gyártósor.

Számunkra bárki potenciális megbízó, akinek gépei, gyártósorai vannak - hiszen ezekben elkopnak és eltörnek az alkatrészek, illetve ezekhez folyamatosan kellenek mérő- és kiszolgáló készülékek. Ennek megfelelően próbálunk más iparágakban is megrendelésekhez jutni. Ilyen például a légi, űr- és a hadiipar, ahol folyamatosan van több, kisebb megbízásunk - jelenleg többek közt egy Airbus-beszállítótól. Emellett a gyógyszer- és az élelmiszeriparból is vannak megkereséseink.

- Hogy állnak az exporttal?

- Több cég európai beszállítói listáján is rajta vagyunk. Emellett hat éve elkezdtünk egyedi célgéptervezéssel és -gyártással is foglalkozni - ebben komoly exportlehetőségeket látunk. Ennek keretében tavaly szerelősorokat vittünk többek közt Szerbiába és Mexikóba is. E területen ma már 18 mérnököt foglalkoztatunk.

- Észak-dunántúli cégként mennyire érzik a mindennapokban a szakemberhiányt?

- A megfelelő szakemberek megtalálása és megtartása most számunkra az egyik legnagyobb probléma. Több oldalról próbálkozunk: a megfelelő bérszint (idén átlagosan 7 százalékkal emeltünk) mellett kulturált a munkakörnyezet, valamint fiatal az ügyvezetés, ami garantálja a hosszútávú, stabil munkahelyet.

- A vállalkozás 1996-ban lett kft., azóta ebben a formában, 100 százalékban családi tulajdonú cégként működik, a mai napig sok családtag és rokon dolgozik együtt. Hogy sikerült a generációváltás?

- Szüleink vitték a céget a kezdetektől fogva. Már a válság előtti években felmerült, hogy testvérem és én átvegyük a vezetést. Mindketten az iskoláink elvégzése óta a cégnél dolgozunk. A kérdés a válság miatt lekerült a napirendről, majd fokozatosan mindannyian barátkoztunk a gondolattal. Végül 2013-ban az öcsém és én együtt vettük át a cég vezetését, egy féléves "kísérleti" időszakot követően. A dolog azóta is sikeresen működik.

- Hol lesz a cég öt év múlva?

- A következő években is stabil növekedést tervezünk. Az üzletágakat szeretnénk önálló cégekként működtetni. A hőkezelő üzem pedig 2018-ban egy újonnan épülő, különálló csarnokba költözik.

A cikk a CIB Bank támogatásával készült.