Ez természetesen globális probléma, nem csak itthon sejtjük, hogy mire elérjük a nyugdíjas kort, aligha számíthatunk majd valamicske segítségre. A szkeptikusabbak pedig abban is kételkednek, hogy egyáltalán kapunk majd bármi nyugdíjat, hiszen évről évre egyre kevesebb munkavállaló tart el egyre több nyugdíjast. És ez még csak a probléma egyik alappillére.

A próbálkozások a károk enyhítésére vagy megfékezésére tehát nem látszanak hatékonynak, ezért jó, ha már időben felkészülünk arra, hogy magunknak kell gondoskodnunk nyugdíjunkról. Vagy legalábbis annak nagy részéről.

Felmerül a kérdés: milyen lehetőségünk van gyűjteni és kiegészíteni a kevéske állami nyugdíjat? Melyek a legjobb előtakarékossági lehetőségek? Kinek, melyik lehet a legkedvezőbb választás? Mikor indítsuk el? Cikkünkben igyekszünk segítséget adni a fenti kérdéskör kapcsán.

Milyen előnyökkel kecsegtet egy nyugdíjcélú megtakarítás?

A magyar nyugdíjhelyzet összeomlás-széli állapotát látva méltán keseredhetünk el, azonban nem kell feltétlen lemondanunk a biztonságos megélhetésről idős korunkra sem, sőt, akár a gyerekek, unokák támogatását is megalapozhatjuk, ha időben elkezdünk félretenni nyugdíjunkra. Ráadásul az állam által elismert nyugdíjcélú megtakarításokra évi +20% adójóváírást is bezsebelhetünk, ugyanis ez az egyik olyan intézkedés, amellyel az állam is az öngondoskodókat támogatja.

Az adójóváírás pedig nem csekély összeggel dobhatja meg saját megtakarításunkat, ráadásul a plusz pénz ugyanúgy hozamokat termel, mint az általunk befizetett összeg.

A példa kedvéért, ha 35 éves korunkban, havi 20.000 Ft-tal indítunk nyugdíj előtakarékossági számlát (NYESZ-t), önkéntes nyugdíjpénztárt (ÖNYP-t), vagy nyugdíjbiztosítást, a jelenleg érvényes nyugdíjkorhatár elérésekor (65 év) már 3.671.197 Ft-tal kaphatunk többet. Ez a többlet pedig egyrészt az évi adójóváírásokból származó összegeket, másrészt azok hozamait is magában foglalja.

Az imént felsorolt államilag elismert nyugdíjcélú megtakarítási formák tehát azok, amikre minden esetben jár a +20% adókedvezmény. De mi is ez pontosan?

Ez az “ingyenpénznek” is nevezhető, akár több milliós támogatás az SZJA-nkból (személyi jövedelemadónkból) jár vissza minden évben. Ennek pontos mértékét az éves befizetésünk összege határozza meg; ennek a 20%-át igényelhetjük vissza az adóbevallás során.

Hazánkban a KATA adózási forma igen kedvező körülményeket nyújt a vállalkozók számára, így sokan választják ezt a formát. Azonban a kedvezményekkel bizonyos hátrányok is járnak, mint például az, hogy számukra korlátozott az igényelhető adóvisszatérítés mértéke. Így alapesetben ezen vállalkozóknak nem járna a 20%-os adókedvezmény. Ugyanakkor van egy hivatalos “kiskapu”, a nyugdíjbiztosítás ugyanis lehetőséget ad arra, hogy a szerződő és a kedvezményezett személye eltérjen, így ők is élhetnek az adójóváírás előnyeivel

kép: freepik
Kép: freepik

Mik a legjobb nyugdíj megtakarítási alternatívák?

Természetesen a három felsorolt, államilag is támogatott megtakarítási formán kívül is van lehetőség félretenni. Például otthon, a kispárnába dugva, vagy a szekrény aljába gondosan elrejtett dobozba, esetleg a saját bankszámlára. Csakhogy nem érdemes.

Egy bárki számára elérhető előtakarékossági kalkulátor ugyanis kitűnő precizitással megmutatja, hogy mekkora különbségek lehetnek a különböző megtakarítási módszerek között.

Ha az előbbi példánál maradunk (35 éves korban indítva, havi 20.000 Ft-os befizetésekkel), és kifejezetten nyugdíjcélú megtakarítást indítunk, akkor a teljes lejárati összeg 22.027.183 Ft lesz, ez pedig éppen 14.827.183 Ft-tal jelent többet, mint otthon gyűjtve.

Ekkora különbség láttán pedig nem marad kérdés, hogy megéri-e.

A kulcsfontosságú inkább az, hogy - ha csak kisebb összegekkel is -, minél előbb elindítsuk a megtakarítást.

Jó, de melyiket és hogyan?

A NYESZ-ről érdemes tudni, hogy nincs előre meghatározott havidíja, vagyis magunk dönthetünk arról, hogy mikor és mennyit fizetünk be, ráadásul alacsony költségek mellett.

Ha NYESZ-t indítunk, akkor értékpapírt vásárolhatunk a pénzünkért. Ezt azonban minden esetben nekünk kell menedzselni, vagyis saját magunknak kell dönteni arról, hogy a pénzünket mikor és mibe fektetjük be.

Emiatt a nyugdíj előtakarékossági számla (NYESZ) leginkább azoknak lehet ideális, akik értenek az értékpapír piachoz, van rálátásuk a befektetések világára és elmélyültebb tudást szereztek a pénzügyek terén. Azoknak tehát, akik nem szeretnének, vagy nem tudnak időről időre foglalkozni a megtakarításukkal, nem ajánlott ez a konstrukció.

Az ÖNYP-vel már a pénzügyekben laikusok is boldogulhatnak. Általában 3-4 féle kockázatú befektetési portfólió közül választhatunk aszerint, hogy mit vállalunk be (alacsony, közepes vagy magas kockázat). A hozam viszont erősen függ a magyar gazdaságtól, mert jellemzően magyar államkötvénybe és magyar cégek értékpapírjaiba fektetik a pénzünket.

Összességében az Önkéntes nyugdíjpénztár elfogadható költségek mellett működhet, már akár 4.000 Ft havi befizetésekkel

Kép: freepik

A NYESZ-szel és az ÖNYP-vel ellentétben a harmadik nyugdíj megtakarítási formát nem érinti a nyugdíjkorhatár változása. A nyugdíjbiztosítás ugyanis a szerződéskötéskor érvényben lévő korhatár elérésekor fizet, így ezzel az előnnyel máris kiemelkedik társai közül.

Emellett pedig rugalmassága is kiemelhető, hiszen akár 20-30 féle befektetési alap közül választhatunk, amelyek számtalan féle kombinációban működhetnek a hozamokat és a kockázatokat illetően is, mégsem szükséges hozzá komolyabb pénzügyi rálátás.

Ez az alapvetően hosszútávra (min. 10-15 év) szóló megtakarítási forma elsősorban azoknak ajánlott, akik legalább 8-12 ezer forintot biztosan félre tudnak tenni havonta és a hosszú lejárat miatt legalább 10 évük még hátra van a nyugdíjkorhatárig.

Láthatjuk, hogy mindhárom lehetőség tartogat előnyöket és hátrányokat, ezért nagyon is javasolt szerződéskötés előtt egy független pénzügyi szakértővel egyeztetni. Ez a szolgáltatás szerencsére ma már díjmentesen és bárki számára elérhető, így ha szeretne objektív tanácsot kérni, hogy melyik lenne az ideális, erre is hoztunk néhány tanácsot.

Válasszunk körültekintően

A legfontosabb, hogy ne ugorjunk fejest rögtön az első, jól hangzó ajánlatba. Egy ilyen döntés - csakúgy, mint például egy biztosítás, vagy házvásárláshoz igényelt hitelfelvétel - hosszú évekre kihatással lesz életünkre és pénzügyeinkre.

Első sorban érdemes mérlegelnünk, hogy milyen igényeket támasztunk egy megtakarítás felé, valamint próbáljunk meghatározni egy összeget, amelyet havonta rendszeresen félre tudunk tenni.

Ne köteleződjünk el feltétlenül egy szolgáltató mellett, hanem tekintsük át a piacot, és ismerjük meg az elérhető konstrukciókat mélyrehatóan. Ez persze korántsem egyszerű feladat, de szerencsére nem is kell feltétlenül egyedül belevágnunk.

A legjobb, ha egy független szakértőt kérünk fel, aki nincs elköteleződve egyik szolgáltató felé sem, így objektíven, az ügyféllel karöltve, annak igényei és helyzete alapján keresi meg az ideális megoldást.

Utolsó sorban pedig mindenképpen egy nagy múltú, jó referenciákkal rendelkező, megbízható szakértőt válasszunk, aki nem kér díjazást a munkájáért, cserébe a kiválasztáson túl végig segít átlátni a folyamatot és támogatja a gördülékeny ügyintézést.