A Svájci Nemzetközi Menedzserképző Intézet 49 országra kiterjedő vizsgálata alapján a személyi jövedelemadó versenyképességet rontó hatását tekintve Magyarországot csupán Dánia és Svédország előzi meg. A beruházásokért folyó versenyben Magyarország pozícióját jelentősen gyengíti a nálunk fizetendő közterhek nagysága - fejtette ki Heinczinger Róbert, az Ernst & Young adópartnere. Az uniós országok legmagasabb személyi jövedelemadó sávjai egy nagyságrenddel magasabb jövedelemnél kezdődnek, de a magyar átlagkeresetek adóztatása még a régióban is kiemelkedően magasnak számít. A kimagasló elvonást mutatja, hogy míg nálunk 1,2 millió forint éves jövedelem a 40 százalékos adósávba esik, Szlovéniában csak 17 százalék, de a lengyeleknél is csak 19 százalék az adókulcs e jövedelem esetén. A hazai legmagasabb 40 százalékos adókulcs alsó határa 1,2 millió forintos éves jövedelemnél kezdődik. Lengyelországban több mint 5 millió forint fölött 40 százalék az adókulcs, de még Szlovákiában és Szlovéniában is jóval 3 millió forint fölött van az alsó határa a 40 százalékos jövedelemnek. Bár az elemzés az egyszerűsítés kedvéért nem veszi figyelembe az egyes országokban lévő bérszínvonal-különbséget, és nem számol például az adókedvezményeknek a tényleges adófizetési kötelezettségre való hatásával, az arányok jól érzékelhetőek. Az igazgató szerint tisztában vannak azzal, hogy a költségvetés bevételi szempontjait is figyelembe kell venni. Ugyanakkor felhívták arra a figyelmet, hogy a társasági adóbevételek megduplázódtak, amikor 36 százalékról 18 százalékra csökkent a mértékük. T. K.