Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.
Az Európai Unió jogforrási rendszere a Közösségek alapító szerződésein, valamint a szerződések alapján folyó úgynevezett másodlagos jogalkotás keretében megszületett jogszabályokon alapul. Ebbe beletartoznak a szigorúan vett jogszabályokon felül a bírósági esetjog, a közösségi jogelvek, a jogi kötelező erő nélküli szándéknyilatkozatok az Európai Unió jövőjéről, az intézményi megállapodások, állásfoglalások, közlemények és egyéb nem kötelező jogforrások. Az EU jogforrásainak fontos sajátossága, hogy elsőbbséget élveznek a nemzeti jogrendszer szabályaival szemben, így azokat a nemzeti jogalkotó egyoldalúan nem változtathatja meg és nem hatálytalaníthatja. További ismérvük, hogy e szabályok nagyobb részben közvetlenül hatályosak, azaz amikor a rendelkezések természetes, illetve jogi személyeket érintenek, az érintettek nemzeti bíróságaik előtt általában annak érvényt szerezhetnek. A jogforrási rendszeren belül megkülönböztetjük az úgynevezett elsődleges és másodlagos jogforrásokat. Az elsődleges jog alkotói a tagállamok, a másodlagos jog alkotói a jogalkotásra felhatalmazott közösségi intézmények, illetve szervek. Az EU elsődleges jogforrásait kormányközi döntéssel fogadják el, és azokat a tagállamok a maguk alkotmányos eljárásainak megfelelően ratifikálják. Ennek megfelelően az elsődleges jogforrások közé sorolandók: az alapító szerződések (EK-, Euratom-, Európai Unió-alapszerződések). Továbbá: az alapító szerződések egyes rendelkezéseit módosító szerződések (például a Maastrichti Szerződés, az Egységes Európai Okmány, az Amszterdami Szerződés, Nizzai Szerződés), a csatlakozási szerződések, valamint az egyes tagállamok által kötött nemzetközi egyezmények. A másodlagos (származtatott) jogszabályok az alapszerződéseken alapulnak és a szerződésekben lefektetett alapelvek megvalósulását szolgálják. Alapvetően kétféle származtatott jogszabály létezik. Az úgynevezett standard jogszabályok, amelyekről az alapszerződésben rendelkeznek: a rendeletek, irányelvek, döntések (kötelező érvényű jogszabályok), állásfoglalások és ajánlások (nem kötelező érvényű jogszabályok). Az úgynevezett nem standard jogszabályok az intézmények belső működésére vonatkozó szabályok, az általános harmonizációs programok, valamint a Tanács, a Parlament és a Bizottság által tett általános nyilatkozatok. Jogforrásnak számítanak továbbá a nemzetközi egyezmények, illetve a tagállamok között létrejövő egyes szerződések is, valamint az Európai Bíróság gyakorlata, az ítéletek és az EU-jog értelmezése során kiadott vélemények. A közösségi jog jogforrási rendszerének részét képezik továbbá az EU-jog rendelkezéseiből származó alapelvek: az egyenlőség, a szolidaritás, a jogbiztonság, az arányosság és a jogos elvárás elve.