Banki szakemberek szerint a jen alapú lakossági hitelek bevezetésétől a hazai bankok a kockázati tényezők miatt ódzkodnak. Sokan citálják az osztrák példát: Ausztriában az osztrák pénzügyi felügyelet és a nemzeti bank már sürgeti, hogy törvény szigorítsa az ilyen kölcsönök folyósítását. Ott a HVG korábbi beszámolója szerint márciusra a devizahitelek összege rekordszintre, 48,6 milliárd euró értékűre nőtt, ebből 90 százalékos a svájcifrank-hitelek részesedése, mintegy 6 százalék a japán jenben tartott kölcsönöké, a többi dollárban és egyéb valutában van. A japán jen sebezhető és kiszámíthatatlan - állítják a szakemberek, akiknek hatására a bankok már két éve megpróbálták ügyfeleiket rávenni, hogy térjenek át euróhitelre. A kuncsaftok át is tértek - a jen egykoron közel 50 százalékos hányadát sikerült visszaszorítani -, ám inkább a svájci frankot választották az euró helyett. A bankok ellenállásán megbukott az a felügyeleti javaslat, amely a devizahiteleket egy kockázati felárral "súlyosbította" volna, amivel kompenzálni lehetne a hektikus árfolyam- és kamatmozgásokat.

Hazai szakértők szerint gond van a magyar ügyfelek kockázatvállalási attitűdjével: a döntő többség csak a törlesztőrészletek nagyságát nézi, a kockázatra nem ügyel - ez okozhatja azt, hogy immár a svájci frank alapú konstrukció népszerűbb az euróhiteleknél. Minél inkább fontos, hogy a lehető legalacsonyabb legyen a havi részlet, annál inkább valószínű, hogy szerényebb jövedelmű hitelfelvevőről van szó, vagyis annál inkább ki van téve annak, hogy a törlesztésben már egy kisebb emelés is problémát okoz. A szakemberek nem győzik hangsúlyozni: hosszútávon mindenképp abban a devizában érdemes eladósodni, amelyben a hitelfelvevőnek jövedelme keletkezik. Ennek megfelelően a svájci frank alapú hitelek árfolyamváltozásból eredő kockázata hosszútávon is megmarad, míg az euróban felvett kölcsönöké csak Magyarország eurózóna-csatlakozásáig áll fenn. Igaz, azt senki sem tudja, milyen euró/forint árfolyamon leszünk majd tagjai az euróövezetnek.

Az OTP Bank jelenlegi lakossági devizaalapú hiteltermékei, az euró- és svájcifrank-alapú hitelek összhangban vannak az ügyfelek igényeivel, továbbá az ügyfelek és a hitelintézet által vállalható kockázatokkal, így ott sem tervezik a jenhitel bevezetését - derül ki az OTP kommunikációs osztályának közleményéből.

Az FHB-nál nincs napirenden a jen alapú hitelkonstrukciók bevezetése - tájékoztatta a NAPI Online-t a bank marketing igazgatója, Zádori János. A szakember hozzátette: új lakás vásárlásánál, építésénél már jobb kondíciókat kínál a támogatott forinthitel, de a használt lakásokra vonatkozó, szintén államilag támogatott kölcsön hátránya is elenyésző már a svájci frank alapúhoz képest.

A Raiffeisen Bank lakossági üzletága a közeljövőben szintén nem tervezi a japán jen alapú devizahitelek bevezetését. A deviza alapú hitelek esetén nem csak az alacsony kamatszint a döntő, hanem az árfolyamok ingadozásának mértéke is - indokolta a bank álláspontját a társaság marketingvezetője. Petheő Ildikó hozzátette: a jelen piaci környezet alapján biztonságosabbnak ítélik a még mindig igen kedvező kamatszint mellett nyújtható svájci frank alapú hiteleket.

Nem tervezzük a bevezetését még erős piaci nyomás esetén sem - fogalmazott Pablo Fritz, az IEB lakossági üzletágának vezetője. A szakember úgy véli, a közel 0 százalékos kamat csalóka, a japán gazdasági folyamatok, és a jen árfolyamának alakulása oly mértékben független a magyar viszonyoktól, hogy beláthatatlan következméyei lehetnek egy ilyen hitelnek, akár rövid távon is. A forint gyengülése a jenhez képest nem zárható ki, ennek mértékesokkal drasztikusabb lehet, mint a svájci frank vagy az euró esetében, ezért komoly banktól felelőtlen lenne ilyen termékkel bombázni az ügyfeleket, akiknek zöme nem pénzügyi szakember.

A japán jen alapú devizahitel-konstrukcióval valóban alacsonyabb kamatszint mellett lehetne az ügyfelek számára finanszírozási lehetőséget kínálni, mint az euró, vagy akár svájci frank alapú megoldással, azonban az árfolyamkockázat a japán jen esetében sokkal-sokkal nagyobb - fogalmaz a CIB Bank állásfoglalása. A dokumentumhoz mellékelt táblázat adataiból kiderül, hogy a japán jen árfolyamváltozékonysága jóval nagyobb mértékű, a minimális és maximális érték közötti különbség az MNB 2000. január 1. és 2005. július 8. közötti adatait tekintve - meghaladja a 120 forintot. A jenhez képest a frank- és euróárfolyam kifejezetten stabilnak tűnik.

A japán jenben denominált hitel esetében az árfolyamváltozások az adósok számára a forintban kifejezett havi törlesztőrészlet drámai változását okozhatják, amelyet - a CIB véleménye szerint - jelenleg nem ellensúlyoz svájci frankhoz viszonyított alacsonyabb kamatszint.

A CIB úgy véli továbbá, hogy a hitel versenyképességét jelentősen csökkenti a magas árfolyamvolatilitás miatt a bankrendszerben tapasztalható alacsony jen-likviditás. Ez annyit tesz, hogy hiába alacsony a jenkamat, - mire a magyar bank előteremti saját forrásból (legyen az forint, euró vagy dollár) swap ügyletekkel, konverziókkal vagy egyéb módon, ez a forrás túlzottan drága lenne (összemérhető például a svájci frank forrással), magasabb kockázati mutatók mellett.