A Duszén Bányászati és Szolgáltatási Kft. 1997 közepétől már csak a bányabezárással kapcsolatos feladatokat végezte, mivel a cég alapításától kezdve évről évre kevesebb mennyiségre kapott megrendelést a szenes erőművektől - mondta lapunknak Boros Dénes, a Duszén ügyvezető igazgatója, a társaság meghatározó tulajdonosa. A bezárás akkor vált véglegessé, amikor kiderült, hogy a közeli inotai erőművet nem korszerűsítik, ugyanakkor az oroszlányi erőmű sem vásárolt szenet. Így biztossá vált, hogy a gazdaságos bányászathoz éves szinten minimum 80-90 ezer tonna energetikai szén kitermelésére nem lesz igény. Boros szerint a Duszén 1994-től megkezdett tevékenysége során - a fogyatkozó megrendelések ellenére is - folyamatosan korszerűsítették a termelést, a technológiát, s részben a létszám - 1300-ról 400-ra -, részben a költségek fokozatos csökkentésével teljes mértékben gazdaságossá vált a szénbányászat. Ennek ellenére mind kevesebb szén termelésére kapott a cég megrendelést, s az 1998 végén született kormánydöntés - másik három bányával együtt - a bezárásról határozott. Az ehhez kapcsolódó munkálatokat - elsődlegesen a bányaaknák betömését, amelyhez immár három és fél éve kezdtek hozzá - e hónap végéig befejezték, ám a Duszén korábban is meglévő üzletágát erősíti, amiből főleg a következő évtől kezdődően akár több száz millió forint árbevételt remélnek. (A dudari szénnek magas, mintegy 70 százalékos a huminsavtartalma, ami alkalmassá teszi, hogy a mezőgazdaság és az állategészségügy számára készülő termékek készítéséhez fölhasználják.) A társaság az utóbbi években döntően a bányabezárás költségeire kapott állami pénzzel gazdálkodhatott, ami összesen mintegy 700 millió forintot tett ki. Boros nem kívánt részletes számításokba bocsátkozni, hogy mekkora árbevételt érhetnek el csak ebből a tevékenységből, ám hozzátette, hogy tavaly több tíz millió forint származott az itt termelt szénkészlet eladásából. Ennek jelentős hányada dél-európai országokba irányuló exportból származik, s az előzetes felmérések szerint további európai uniós országok lehetnek a Duszén megrendelői. A potenciális megrendelők részletezését Boros ma még korainak tartotta. A nyolcvanas évek végéig évente 400-500 ezer tonna, döntően az energetikai iparban felhasznált szenet termelt ki - a jogelőd Veszprémi Szénbányák Vállalat felszámolása után - a közvetve állami érdekeltségű Duszén Bányászati és Szolgáltatási Kft., amelyet az Észak-dunántúli Bányavagyon-hasznosító Rt. alapított. Az 1993 végén létrehozott Duszén tevékenységét a következő évtől kezdte meg, ám - elegendő megrendelés híján - eredeti kapacitásának legfeljebb harmadát-negyedét termelhette ki. BUBRIK GÁSPÁR