Az ideiglenes intézkedésre csak közvetlenül fenyegető kár esetén van mód

A későbbi felperes utánfutós gépjárművekkel „mobil reklámszolgáltatást” végzett a közterületen parkolva, ám az önkormányzat az autókat elszállítatta. A felperes szerint jogtalanul, ám a Fővárosi Bíróság másképp látta az ügyet.
Drávucz Péter, 2007. július 18. szerda, 23:59
Fotó:

A felperes a keresetlevél benyújtásával egyidejűleg ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő, amelyben kérte, hogy a bíróság a per jogerős befejezéséig tiltsa meg az utánfutós autók újbóli elszállítását. Azért kérte a gyors, ideiglenes intézkedést, mert az önkormányzat jelezte: az utánfutókat külön felhívás nélkül a jövőben is elbontja, elszállítja, és a járműveket a tulajdonosa csak a bontási, szállítási és tárolási költségek kiegyenlítését követően veheti át.
Az alperes az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elutasítását kérte. Hivatkozott a BH 1985. 446. számú eseti döntésben foglaltakra és kifejtette, hogy a felperes nem valószínűsítette az őt közvetlenül fenyegető kár sürgős elhárításának szükségességét, továbbá az elsőfokú bíróságnak a perben jogkérdésről kell döntenie. Az alperes szerint a tulajdonában álló közterületeknek engedély nélkül történő jogellenes, huzamos időn keresztül fennálló használata számára súlyos érdeksérelmet okoz, ezért alaptalanul állítja a felperes, hogy az ideiglenes intézkedés iránti kérelem teljesítésével az alperest nem éri hátrány.
Az elsőfokú bíróság elutasította a felperes kérelmét. Megállapította: közvetlenül fenyegető kár, a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, illetve a felperes külön méltánylást érdemlő jogvédelme mint az ideiglenes intézkedés elrendelését megalapozó ok nem áll fenn.
A felperes fellebbezésében változatlanul kérte, hogy az elsőfokú bíróság a Polgári törvénykönyv (Ptk.) 341. §-ának (1) bekezdése alapján - ideiglenes intézkedéssel - tiltsa el az alperest attól, hogy az megakadályozza a szabályszerű parkolást, és tiltsa el a gépjárművek elszállításától is. A jogerős ítélet a következőt mondta ki: a Polgári perrendtartás (Pp.) 156. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság kérelemre ideiglenes intézkedést rendelhet el, ha ez közvetlenül fenyegető kár elhárítása vagy a jogvitára okot adó állapot változatlan fenntartása, vagy a kérelmező különös méltánylást érdemlő jogvédelme érdekében szükséges és az intézkedéssel okozott hátrány nem haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket. A kérelmezőnek a kérelmet megalapozó tényeket valószínűsítenie kell.
Az ideiglenes intézkedés célja, hogy az időmúlás miatt utóbb már el nem hárítható jogsérelem megelőzésére biztosítson azonnali jogvédelmet a kérelmező számára. Figyelemmel arra, hogy a Pp. 156. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek nem együttesen kell fennállniuk, bármely körülmény fennállása esetén helye van az ideiglenes intézkedés iránti kérelemben foglaltak teljesítésének. A bíróságnak azonban az ideiglenes intézkedés feltételeinek fennállása esetén vizsgálnia kell, hogy az ideiglenes intézkedésből eredő hátrány ne haladja meg az intézkedéssel elérhető előnyöket.
Az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elrendelésének feltétele az is, hogy a kérelmezőt közvetlenül fenyegető kár a kérelmezővel ellenérdekű fél jogellenes magatartására legyen visszavezethető. A perbeli jogvita alapját éppen annak eldöntése képezi - mutatott rá a Fővárosi Bíróság -, hogy az alperes jogellenesen járt-e el az elszállítással. Ez nem állapítható meg, ezért a felperes által kért ideiglenes intézkedés elrendelésének ebből az okból nincs helye.
Továbbá: akkor lehet helye az ideiglenes intézkedés iránti kérelem elrendelésének, ha a kérelem teljesítésének megtagadása a kérelmezőre nézve olyan hátrányos következményekkel jár, amelyek utóbb az ügy érdemében hozott döntéssel sem orvosolhatók. Az ügy vizsgálata során ez sem volt megállapítható - emelte ki a jogerős döntés.

HOZZÁSZÓLÁSOK