− A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint az idei első félévben a teljes üzemanyag-forgalom három százalék feletti csökkenést mutatott itthon, a prémium kategória pedig mindig öt százaléknál is nagyobb mínuszt ért el. Mennyire érezhető ez a keresletcsökkenés más európai piacokon?

− Az üzemanyag-kereskedelem még mindig alapvetően az alaptermékről szól, a prémium kör azonban választási lehetőséget ad a vásárlóknak. Globálisan a Shell forgalmának 15 százalékát adják már ezek a differenciált üzemanyagok, amelyek már Brazíliában, az Egyesült Államokban és Ázsiában is kaphatók. A Shell prémiumüzemanyag-forgalma globálisan nem csökkent, a fő célcsoport ugyanis egy tudatosan e − drágább − termékeket vásárló réteg, ezért a prémium kategória részaránya azon piacokon sem változott, ahol a teljes értékesítés visszaesett. Ebből a szempontból a magyar piac Európához képest nagyobb válságon megy keresztül. A differenciálás konkrét megoldása, vagyis a V-Power paletta bevezetése egyébként Magyarországról indult el.

− A kontinensen mely országok teljesítenek a legjobban?

− A Shell Európában több mint 11 ezer töltőállomással rendelkezik, egyes piacokon pedig a válságnak gyakorlatilag nincs hatása a fogyasztásra. Az európai üzemanyag-forgalom gyakorlatilag stagnált az elmúlt három évben, és egyelőre 2012 is hasonló tendenciákat mutat. A Shell két fő növekedési területe Németország és az Egyesült Királyság, utóbbi országban egy akvizíció révén 254 egykori Total-töltőállomáshoz jutott a cég. Az üzemanyagok fogyasztására a gazdasági környezeten és a termékáron kívül több tényező is hat, többek közt a bioüzemanyagok terjedése, illetve a megújuló és egyre takarékosabb autópark is. A fogyasztáscsökkentés nemcsak gyártói, hanem üzemanyag-fejlesztési oldalon is a verseny részévé vált, hiszen az egyes autósok vásárlásának csökkenésével így új ügyfeleket is meg lehet szólítani. Összességében azonban az átlagos fogyasztás visszaesése, illetve az új autók számának lassabb emelkedése nem generál többletkapacitásokat.

− Ebből adódik a finomítói hálózat optimalizációjára vonatkozó törekvés?

− Az európai finomítói kapacitásokat egy, a mostaninál nagyobb és növekvő üzemanyag-forgalomra tervezték, ezért a kontinensen túltermelés alakult ki. A Shell az aktív portfóliótisztítás részeként a kisebb, nem versenyképes egységeket értékesíti, a nagyobbakat pedig továbbfejleszti. A nagyobb üzemek jobban szabályozhatók, magasabb technológiai színvonalra képesek, jobban lehet változtatni a különféle termékek gyártását, ami magasabb árrést eredményez, utóbbiak a túltermelés következtében meglehetősen alacsonyak Európában és emellett jelentős nyomás alatt is állnak.

− A saját finomítókból beszerzett mennyiség mekkora részarányt képvisel a teljes forgalomban?

− A Shell finomítói globálisan az értékesített üzemanyag-mennyiség ötven százalékát termelik meg, sok országban − például Magyarországon is − így helyben kell beszerezni az alapterméket. A százhalombattai Mol-finomító európai szinten is minőségi terméket gyárt, az onnan beszerzett alapüzemanyaghoz pedig specifikus adalékokat adunk, míg a prémium üzemanyagokat Németországból importáljuk.

− Ebben a helyzetben mi határozza meg a kiskereskedelmi beruházási politikát?

− A növekedést mutató piacok közül jelentős beruházásokat hajtunk végre Lengyelországban, és szeretnénk növelni részesedésünket. Izgalmas piac Oroszország, amelynek piacát a nemzetközi olajvállalatok még nem aknázták ki, csak a BP és a Shell van jelen, Ukrajnában pedig vegyesvállalati formában működik a cég. A hagyományos európai piacokon a legtöbb beruházás Németországban zajlik minden évben, ami nemcsak új töltőállomások létrehozását, hanem felújításokat is jelent.

− Összehasonlítva más országokkal, hogyan értékelhető a magyar piac?

- A magyar piac nagyon jól működik, rendkívül erős a verseny, a töltőállomások nemzetközi összehasonlításban is jó minőségűek, a legmagasabb környezetvédelmi követelményeknek is megfelelnek − szemben például Olaszországgal. Az itteni fejlesztések már elsősorban a kiszolgálási minőség javítására, azaz felújításokra, átépítésekre irányulnak, Magyarországon a kútszám növelése már nem cél, a meglévő mennyiség elegendő (ebből a szempontból az egykori Tesco-kutak beolvasztása jelentett nagy lökést). Európában a legtöbb kút a Shell tulajdonában vagy kontrollja alatt áll, az üzemeltetők a működtetésért felelősek, ezért a beruházások a cégre hárulnak. A nagy nemzetközi olajvállalatok közül több is a kiskereskedelem elhagyásában gondolkodik, a Shell azonban alapvető értéknek tartja a márka és a vásárlók kapcsolatát, azaz a kúthálózat fejlesztését.

- Ezzel párhuzamosan emelkedik a shopok eladásainak részaránya az árbevételben, illetve változott-e a hűségprogram népszerűsége?

− A shopok forgalma már most is komoly részt képvisel az árrésben, illetve az autómosó adja a jövedelmet, és ebbe az irányba halad egész Európa. Emellett igyekszünk visszavezetni a kiszolgálást a nyugat-európai kutakra, átlagosan a vásárlók 15−30 százaléka kér kiszolgálást. A bevezetés több esetben is néhány százalékos forgalomemelkedést jelentett. A tervek között szerepel, hogy egész Európában elfogadható legyen a CLUBsmart kártya, jövőre ez már az autópályák melletti töltőállomásokon megoldott lesz. A kártyaszám erősen nőtt Németországban, a német autóklub, az ADAC partnersége nyomán, illetve az Egyesült Királyságban. Magyarországon is dolgozunk új partnerek bevonásán, a konkrét tárgyalások részletei azonban egyelőre nem publikusak.