− Mennyiben változott a hazai piac a válság óta, milyen trendek, lehetőségek vannak, látnak-e jeleket a telítődésre?

Bilibók Botond (B. B.): − A magyar piac nem telített. A fővárosban minden valószínűséggel közel áll hozzá, azonban a nagyobb vidéki városokról már nem mondható ez el. A banki szereplők már el is kezdték a Budapesten kívüli potenciális ügyfeleket megkeresni. Ahogy egyre több lesz az ügyfelek megtakarítása és az egy főre eső vagyon, úgy bővülnek a privát banki szolgáltatások. Ezek pedig "lefelé" terjednek majd, ami azt jelenti, hogy az ügyfelek száma tovább bővül az elkövetkező években is.

Takács András (T. A.): − A válságot követően jelentősen átalakult a privát banki piac. Nemcsak Magyarországon, hanem a világban mindenhol. A jelenlegi makrogazdasági környezetben − ahol a kedvezőtlen GDP-növekedési kilátások egyre inkább beárnyékolják a bevételi lehetőségeket − természetesen minden szolgáltatónál előtérbe kerül a költségcsökkentés. Ugyanakkor a mérethatékonyság is egyre inkább fontos tényező lesz, emiatt nem csoda, hogy a piaci koncentráció is egyértelmű nemzetközi trenddé vált, ami már a hazai piacon is megindult. A privát banki iparág − jellegéből fakadóan − jóval inkább válságálló, mint más banki üzletágak. Emellett pedig − mivel elsősorban vagyonkezelés-vezérelt − teljesen más kockázati megítélés alá esik, mint a hitelvezérelt üzletágak. Éppen ezért úgy érzem, hogy a privát banki részlegek folyamatosan felértékelődnek az univerzális bankokon belül, ez is lehet a magyarázata − a koncentráció igénye mellett −, hogy komoly érdeklődés van a kivonuló szereplők nyújtotta akvizíciós lehetőségek iránt.

− Megmozgatták a piacot ezek a Magyarországot elhagyó szolgáltatók?

B. B.: − Minden változás további változásokat indukál. A kivonuló szereplők közül a legjelentősebb a BNP Paribas volt. Mind márkanevét − vagyis presztízsét −, mind szolgáltatásait tekintve különleges szereplőről beszélhettünk, az ügyfélköre is némileg sajátos volt. Mindenesetre érezni lehet, hogy "valami megmozdult", ami az elmúlt években sokkal kevésbé volt tetten érhető.

Kép: Bilibók Botond

− Miben különbözik a hazai piac a nemzetközi versenytársaktól?

B. B.: − A magyar ügyfelek mobilitása nemzetközi összehasonlításban nagyon alacsony. Ennek okait érdemes lenne egyszer megvizsgálni, de a következő tizenöt évben valószínűleg ez is lassan változni fog. Elsősorban a kockázat nélküli vagy alacsony kockázatú, két számjegyű hozamokra van igény Magyarországon. A hozaméhség, illetve a bukástól való félelem nem új keletű. Mindeközben más, széles értelemben vett igényről ma még azért nem beszélhetünk, mert az ügyfelek nagyon kevés helyen kapnak adózással vagy a vagyon strukturálásával kapcsolatos segítséget. Ha ez majd elterjed, akkor ezek az igények természetesek lesznek. Ettől még nagyon messze vagyunk.

T. A.: − Manapság az alapvető PB-szolgáltatások terén egy magyar ügyfél ugyanazokat várja el, mint egy nyugat-európai. Így nem kell azon meglepődni, hogy a hazai szolgáltatók mind termékstruktúrában, mind kiszolgálási modellben alapjaiban már ugyanaz tudják, mint nemzetközi társaik. A privát banki tanácsadók szakmai felkészültsége is sokat fejlődött; ha van is még lemaradás ezen a téren, már sok hazai privát bankár megállná a helyét a globális szolgáltatóknál is. Mint ahogy erre már gyakorlat is van, hisz számos nemzetközi offshore szolgáltató alkalmaz olyan szakembereket, akik a hazai piacon pallérozódtak.

B. B.: − A jó privát bankárnak elsősorban a szakmájához kell értenie. A kényelmi szolgáltatások − bármit is jelentsenek azok − ritkán igényelnek speciális tudást. Ha mégis ilyenekre lenne szükség hozzájuk, akkor jobb, ha azokat nem a privát bank, illetve a privát bankár kínálja.

− Mennyire átlátható a hazai piac szerkezete? A publikus működési keretszámok és a transzparencia fontosságáról megoszlanak a vélemények.

Kép: Takács András

T. A.: − A piaci transzparencia minden szolgáltató alapvető érdeke. Az OTP Private Banking büszke arra, hogy az elsők között publikálta legfontosabb üzletági számait. Szerencsére egyre többen követtek, követnek bennünket, de még komoly tér van tovább fejlődni ezen a vonalon. Az egész piac szempontjából nagyon fontos, hogy az alapvető piaci trendek észlelhetőek és elemezhetőek legyenek, hisz csak így lehetséges a helyes továbbfejlődési irányok meghatározása, illetve az esetleges piaci anomáliák felszámolása.

B. B.: − Ez módszertani kérdés, éppen ezért mindenekelőtt a módszertant kellene tisztázni. Ez pedig a szakma előtt álló feladat − már ha a szakma fontosnak tartja. Ügyfélszempontból eléggé irreleváns kérdés: az, hogy egy szolgáltató 150 vagy 200 milliárd forintot kezel, nem hiszem, hogy bármit is változtat. A teljesítményekben pedig − tekintettel arra, hogy befektetési tanácsadás folyik majd mindenhol − olyan nagy a szórás, hogy azokat értelmetlen, de lehetetlen is transzparenssé tenni.

− A folyamatos piaci változások mennyire jelennek meg a termékfejlesztésben?

T. A.: − A válságot követően komolyan megváltozott az ügyfelek magatartása, kockázatokhoz való viszonyulása és befektetési megközelítése. Ahhoz, hogy valaki sikeres legyen, kénytelen alkalmazkodni ehhez a termékfejlesztés terén is. Az OTP Private Banking több mint 18 ezer ügyféllel és több mint 700 milliárd forint kezelt vagyonnal piacvezető a hazai PB-piacon. Ez a pozíció nemcsak lehetőség, hanem komoly felelősség is az innováció és az ügyféligényekhez igazodó termékfejlesztés kapcsán. Például nem vettünk részt olyan termékek értékesítésében, amelyek a 2008-as válságot követően ún. "mérgező" eszközöket tartalmaztak. Ellenben − felismerve az ügyfelek igényét, hogy a válságot követően a piaci folyamatokra jóval rugalmasabban reagáló vagyonkezelést kívánnak − átalakítottuk portfóliókezelési termékeinket, és a kockázatok kezelésére is speciális hangsúlyt fektettünk. Épp ez a felelős hozzáállás, illetve az ügyféligények maximális színvonalon való kielégítésére való törekvés az, amely valószínűleg motiválta a döntéshozókat az OTP Private Banking nemzetközi díjakkal való jutalmazásában. 2009-ben és 2011-ben elnyertük az Eromoney "Legjobb Hazai Privát Banki Szolgáltató" díjat, míg az utóbbi két évben a The Banker magazin kétszer egymás után bennünket választott a régió legjobb privát bankjának.

B. B.: − Termékfejlesztés nélkül is lehet ma sikereket elérni, hiszen egyáltalán nem nevezhető egységesnek a kínált szolgáltatások skálája. Ezért amikor egy ügyfélnek nem − vagy nem csak − a privát bankár határozza meg szolgáltatást, máris újabb és újabb termékekkel találkozhat. A folyamatos termékfejlesztés pedig időről időre lendíthet azon, hogy többen vegyék igénybe a valóban privát bankinak nevezett szolgáltatásokat.

− Aki pedig nem valóban privát banki szolgáltatást igényel, annak ott a premium banking?

T. A.: − Bár sokak konkurenciát látnak a két üzletág között, egy univerzális banki környezetben olyan üzleti modell járul hozzá az értékmaximalizáláshoz, amely mindkét üzletág párhuzamos felépítésére és működtetésére épül. Kétségtelen, hogy amennyiben a szolgáltatók egyre strukturáltabb értékajánlatokkal és kiszolgálási modellekkel jelennek meg a prémium szegmens javára, az sok esetben kézenfekvőbb megoldást jelent a privát bank keretei között kiszolgált ügyfelek alsó szegmensének. Így a premium banking fejlesztések nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a privát banki modellekben a szegmentálási limitek emelkedjenek. A hazai vagyonos piac fejlődése és ennek kapcsán a fejlett vagyonos piacokhoz való felzárkózás már önmagában is abba az irányba hat, hogy a nemzetközi egymillió USD/EUR és a hazai 100-200 ezer USD/EUR PB-szegmentációs vagyonhatárok közötti hatalmas szakadék szűküljön. Azaz a hazai privát banki piac belépési vagyonlimitjeinek a növekedése trendszerű folyamat, amelyet a premium banking fejlesztések csak felgyorsítanak. Egyébiránt én ezt nem egyirányú hatásmechanizmusnak látom, azaz nemcsak a premium banking fejlesztések gyorsítják a PB-szegmentációs határok növelését, hanem fordítva is igaz az összefüggés: a PB-szegmentációs határok emelkedése gerjeszti a prémium értékajánlatok fejlesztési igényét is.

− A tartós befektetési számla (TBSZ) hatása a privát banki szolgáltatásokban is megjelent. Hogyan ítélik meg az eredményeit?

T. A.: A TBSZ igen fontos szerepet tölt be a hazai megtakarítási piacon. Amíg a PB-szektorban elsősorban egy adóoptimalizáló eszköz, addig a lakossági befektetések terén igen komolyan hozzájárul a megtakarítási állományok növekedéséhez, ami alapvető fontosságú makrogazdasági stabilitási és növekedési oldalon. Emellett támogatja az öngondoskodási hajlamot, amelynek szintén lényeges társadalmi haszna van.

B. B.: A TBSZ valóban lényeges elem. Ha meg tud gyökerezni a magyar környezetben − vagyis mindig lesz lehetőség arra, hogy a hosszú távú megtakarításokat adózási előnyök is illessék −, az mind az ügyfeleknek, mind a szektornak, mind az államnak előnyös. Egyelőre azért kell szurkolni, hogy ez a szemlélet megerősödjön. Ha így lesz, akkor mindenki nyertesnek tekintheti magát. Eddig beváltotta a reményeket: az ügyfelek kevesebb adót fizetnek, a szolgáltatóknak könnyebb hosszabb távra tervezni − ami nagy előny manapság − és az állam is számíthat a megtakarításokra.